Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - Kovács Kriszta: Áttetsző terek (Mohai V. Lajos: Rózsa utca, retrospektív)
127 nem fedhető le csupán a nosztalgiával, a sóvárgással, jóval több ennél, élménye ugyanan ynyira fizikai, mint mentális érzet. Mohai V. a már nem létező, a csak az emlékekből megalkotható Rózsa utcát súlyos és komoly intertextuális bázist mozgósítva teremti újra: ebben a rendszerben a rímtelen szabad vers és a rímes sorok váltakozása is izgalmas feszültséget eredményez. A gyerekkori, alulnézetből szemlélt, és e kötetben valóban szikáran ábrázolt mikrokozmosz, a Ménesi úti egyetemi villanásokkal, a fiatalkor európai kalandozásaival, az emlékezetben egymásra montírozódó képekként él tovább az elbeszélői tudatban és a versekben. Mohai nagy vállalkozását, A kanizsai Hidegház című, évek óta készülő, ám eddig még be nem fejezett regényt, legalábbis a folyóiratokban és kötetben ( A bátyám hazavitte a halált , Prae.hu-Palimpszeszt, Bp., 2014) eddig napvilágot látott részletek szerint, ugyanez a törekvés, az emlékezet működésének fiziológiai és ontológiai tétjei, azok körberajzolása uralják. A nagykanizsai ravatalozótól, a „hidegháztól”, a gyermekkor legfontosabb helyszínétől, a Rózsa utcától indulni, az Eötvös Kollégium helyeit, Prága utcáit bejárni, eközben a nagyszülők, a szülők, a báty halálával szembesülni, nem okoz meglepetést, váratlan megoldásokkal nem is szolgál a gyászmunkát mindig a középpontba helyező lírát teremtő költőnek és az őt ismerő olvasónak. Mindezt úgy felvezetni, hogy a halállal számot vető, az azt metafizikai szempontjai szerint megközelítő értelmezések a közhely és az axióma közötti képlékeny határvonalon mozogva összességében mégis a valódi, tétekkel bíró kijelentések felé mozduljanak el, a legnehezebb költői feladat. Olyan lecke, amit sikeresen old meg a Rózsa utca, retrospektív . Ezt a hatást elsősorban kompozíciós megoldásaival tudja elérni, hiszen az itt olvasható szövegek egy része már nem csak folyóiratokban volt olvasható, egyes darabok az előző három verseskötetben is helyet kaptak. Szigeti Csaba A bátyám hazavitte a halált ról írt alapos és érzékeny kritikájában (http:// ujnautilus.info/mohai-v-lajos-batyam-hazavitte-halalt) Mohai V. Lajos egyik legfőbb erényeként a „ hangnem kimunkálását ”, a „lírai tárgyilagosság” működtetését nevezi meg. Beszédes következtetés egy prózakötetről írt recenzióban, éppen mert Mohai szépprózájának lényege a műnemi és műfaji határok végtelenül szabad áthágása. Mindegy, melyik regiszterben szólal meg, az alkotó a tökéletes mondatok, a tűpontosan körbejárt pillanatok krónikása, aki valahol mindig kicsit lírikus vágyik lenni. Ez a szenvedélyes figyelem pedig itt, az eddig talán legkimunkáltabb verseskötetben áll most előttünk, azt példázva, hogy a bíbelődés, az újragondolás, az átszerkesztés, a húzások a költészetnek sem szoktak ártani. A Rózsa utca …, miközben újraközöl, eközben újra is gondol verseket, azok következtetéseit pedig minden korábbinál sikeresebben működteti. Az újrarendezés, a kombinatorikai lehetőségek kihasználása, a permutáció az irodalomnak is súlyos fegyvere, gondolhatunk a szerző egyik kedvencére, Kosztolányira, ám a módszer a Mohainak több szempontból is fontos Mészöly, Tandori, Tolnai által is sokszor művelt gyakorlat. A Szeptember végén áhítat kezdő verse, a Laudatio funebris a gyászbeszéd evokálásával tematizálta azt a kötetet. A Rózsa utcá ban ez a gyászvers a kötet közepére került, a Hádész címere című második egység zárlataként olvasható. Az élet eseményein gyorsan végigszaladó első rész, a magát eposzként definiáló A százegyedik út szabad versbe forduló sorai után a Hádész címere címet kapó második rész Oratóriumként határozza meg magát. A vékony könyvecske második egysége kézen fogva vezeti a halál tapasztalata felé, az alvilágba, vele alászállni kész olvasóját. Mohai „oratóriuma”, a mindent a térben elgondoló elbeszélőjét ismerve, nemcsak a zenei műfajt hívja elő, a szó építészeti definíciója (l. imaterem) is ráíródik a kötetre. Az első rész prózaversben elénk táruló emlékfoszlányait ugyanis a második egységben az apokalipszist és jellegzetes szereplőit megidéző képek-
