Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 12. szám - „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek” (Schill Tamás néprajzkutatóval beszélget Kriskó János)
117 „Vasmarkú lelkészre volt szüksége a gyülekezetnek” A dunapataji unitárius templomról és az egykori gyülekezetről Schill Tamás néprajz- kutatóval, a Pataji Múzeum vezetőjével beszélget Kriskó János – Felvették a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba a Dunapataj főutcáján található egykori unitárius templomot is, amely 1982 óta hivatalosan is a Pataji Múzeum székhelye. Ön volt az első, aki egy tudományos dolgozatban megírta a helyi unitárius hitközség megalakulásának körülményeit. Úgy tudom, hogy a fővároson kívül alig létezett unitárius gyülekezet az országban, a Duna–Tisza közén pedig a dunapatajin kívül bizonyosan nem volt másik. Hogyan, mikor és milyen indokok mentén jött létre? – A legnépesebbnek számító pesti gyülekezet mellett tudomásunk van még egy élő hódmezővás árhelyi gyülekezetről, a kocsordi gyülekezetről és egy Pécs környéki szórványról is. Létezik Duna–Tisza Közi Unitárius Szórvány Egyházközség, önálló temploma nincs, beszolgáló lelkész látja el a gyülekezettel kapcsolatos feladatokat Hódmezővásárhelyről. Kecskemét is ide tartozik. Van továbbá unitárius egyházközség Füzesgyarmaton, Győrött, Debrecenben, illetve további szórvány egyházközségek Pécs és Miskolc központtal. Elképzelhetőnek tartom, hogy az országban néhány helyen lehetnek még szigetszerűen létező unitárius vallású közösségek, de a fővároson kívül ma már nem igazán jelentős az unitárius vallás. Az unitáriusság igen erősen Erdélyhez kötődik. A Magyarországon élő unitáriusok döntő t öbbsége is erdélyi származású, a trianoni döntést követően átmenekültek adják a magyarországi unitáriusok zömét. Pontosan ezért érdekes, hogy Dunapatajon nem betelepü léssel honosodott meg a vallás és az egyházközség, hanem egy sajátos belső fejlődés eredményeként. Röviden annyi történt, hogy az 1930-as évek közepén, 1934–35 környékén a helyi református gyülekezetben volt egy gazdasági-pénzügyi természetű konfliktus, ami rövid idő alatt eszkalálódott személyes konfliktussá. Ennek következtében 1936 második felében egy csoport kivált a református gyülekezetből, és létrehozta a dunapataji unitárius gyülekezetet. Kezdetben 250-260 református akart kilépni az egyházából, végül ténylegesen 26-an hagyták el a dunapataji református egyházközséget. Ez nem 26 családot jelent, hanem 26 természetes személyt. Őket a későbbiekben aztán követték mások is, sőt – ezt csak hallomásból tudom – bevonSorozatunk az Agrárminisztérium „Hungarikumok és a nemzeti értékek megőrzésének, népszerűsítésének támogatása” program keretében készül. (A Szerk.)
