Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 11. szám - Lengyel András: A „királysértő” Ignotus (Egy „elsikált” sajtópör történetéhez)
74 Lengyel András A „királysértő” Ignotus Egy„elsikált” sajtópör történetéhez 1 Az 1890-ben indult A Hét 1894. október 21-i számának vezető cikke A főherczeg nem fogad címmel jelent meg. A cikk úgynevezett Krónika volt (e rovat, mert rovatcímről van szó, a lap gyakorlata szerint az a heti legaktuálisabb vagy legérdekesebb eseményre reagált, pár nap távolából értelmezte, „megmagyarázta” azt, szerepe nem az esemény hírül adása, hanem egyféle tudatosítása volt), szerzője pedig egy bizonyos Dixi . A Hét, bár ekkor már a 251. számánál járt, maga választotta szerepének megfelelően folyamatosan értelmezések metszéspontjában mozgott, de – amennyire tudható – sajtórendészeti beavatkozást addig nem váltott ki. Most ez megtörtént. Hogy valami történt a háttérben, azt a Budapesti Hírlap 1895. január 1-i számának „A főherczeg nem fogad” címmel közreadott rövid híréből tudhatták meg az olvasók: „A Hét czímű szépirodalmi és társadalmi hetilap ellen a kir. főügyészség a királyi ház tagjainak megsértése miatt sajtópört indított. Az inkriminált cikk a Hét október 24-iki [!] számában jelent meg, A főherczeg nem fogad felírással.” (BH 1895. jan. 1. 9.) Még ugyanaznap a Pesti Napló is beszámolt az ügyről – kicsit hosszabban, de nem ellenségesen, sőt valójában mentegető tónusban: „A budapesti királyi főügyészség, mint értesültünk, sajtópört indított a Hét ellen »az uralkodóház tagjainak megsértése« címén. Az ártatlan belletrisztikus újságnak azért gyűlt meg a baja a főügyészséggel, mert egyik utolsó számában Szilágyi Dezső pozsonyi útja alkalmából cikk jelent meg benne A főherczeg nem fogad címmel, melyben több passzust inkriminált a főügyészség. Bakonyi Imre sajtóügyi vizsgálóbíró ma felszólította a Hét szerkesztőségét, hogy küldje be az említett cikk kéziratát és nevezze meg szerzőjét. A cikkért előreláthatólag maga a lap koszorús poéta-szerkesztője, Kiss József vállalja el a felelősséget, akinek ez lesz az első sajtópöre.” (A „Hét” sajtópöre. PN, 1895. jan. 1. 8.) Egyik hír sem büszkélkedhet föltűnő pontossággal: hibás, pontatlan adat, homály itt is, ott is előfordul, s a megfogalmazás sem igazán precíz. (Például az sem dönthető el, a vizsgálóbíró pontosan mikor lépett akcióba, mely napot jelöli a „ma” szó, hiszen a naptári év fordulóján járunk, s nem lehet rá mérget venni, hogy a vizsgálóbíró éppen Szilveszter napján, december 31-én adta ki felszólítását.) A lényeg azonban bizonyos: A főherczeg nem fogad című A Hét-cikk ellen eljárás indult, s ilyen című cikk csakugyan megjelent a lapban. A jogcím – a királyi ház/uralkodóház tagjainak megsértése – ugyan mai szemmel némileg anakronisztikus vád, de tény, Magyarország akkor (egy kettős szerkezetű állam keretében) monarchia , azaz királyság volt, s a királyt s a királyi család tagjait törvény védte az (eleve illegitimnek nyilvánított) „kritikától”. Valahogy úgy, ahogy Lucifer mondja: csak hódolat illet meg, nem bírálat.
