Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Staar Gyula: A matematikatörténet levelező tagja (Beszélgetés Szabó Péter Gábor szegedi matematikussal)
105 – Csak nem azt mondod, hogy ezt a „kódexmásoló munkát” Bolyai János matematikai tárgyú kéziratairól elvállaltad, és ez ügyben keresett az osztályelnök? – De igen, ezért is. Mert nagyon hasznos lenne egy összegyűjtött forráskiadás Bolyai János matematikai tárgyú kéziratos hagyatékáról, hogy azt külön kötetben bárki elolvashassa. Marosvásárhelyen a Teleki-Bolyai Könyvtárban a korábbi alpolgármester, Csegzi Sándor és felesége, Csegzi Magdolna jóvoltából sikerült elérni, hogy beszkenneljék a Bolyai-kéziratokat. Ez nagy segítséget jelent. Igaz, sok időbe tellett letölteni a sok ezernyi kéziratoldalt, s amikor ez már megtörtént, akkor vettem észre, mintha még mindig nem lenne teljes az anyag. Mintha egész iratcsomók hiányoznának. Ilyen nagy kritikai feldolgozásnál fontos, hogy a teljes anyagot adjuk közre, ezért majd elutazom Marosvásárhelyre, hogy megnézzem, minden mappa feldolgozásra került-e. – Bezárhatnak majd Marosvásárhelyen is néhány napra a Tékába, élelemmel, számítógéppel. Örülök, hogy elvállaltad ezt a munkát, erről nem tudtam. – Már évek óta dolgozom ezen. Őrzöm Benkő Samu levelét, amiben örömét fejezte ki, hogy vállaltam ezt a feladatot. Most ünnepeltük a kilencvenedik születésnapját, nagyon várja, hogy ez a második kötet megjelenjék. – Hol tartasz a munkában? – Még nagyon sokat kell dolgoznom rajta. Talán még egy év… – Milyen segítséget adhat ma a matematikatörténésznek az internet? – Az a törekvés, hogy egyre több régi folyóiratot, könyvet beszkenneljenek és feltegyenek a világhálóra, tudománytörténeti kincseket is felszínre hozhat. Egy érdekes példát mondok erre, még nem írtam meg sehol. Kovács Albert (1838–1904) református teológiai tanár, országgyűlési képviselő írt 1870-ben recenziót egy többszerzős prédikációs könyvről, Kecskeméti Lelkészi Tár című kötetről, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokban. Az egyik szerző prédikációjához érd ekes megjegyzést fűzött. Ez valószínűleg soha nem került volna elő, ha nincs internet, nincsenek keresőprogramok. Tudni kell, hogy Kovács Albert a gimnáziumot a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte, a teológiát a kolozsvári református teológiai akadémián, 1861-ben. Így diákként ott ülhetett Bolyai János egyik hangversenyén, Marosvásárhelyen. Recenziójában azt írta, hogy az egyik szerző prédik ációja Bolyai János hegedűjátéká ra emlékeztette. Bolyai ritkán állt ki közönség elé, írja, akkor éppen a Vörösmarty-árvákért tartott koncerten lépett fel. Néhányat húzott a vonójával, az gyönyörű volt, de rögtön utána abbahagyta, és elment. Nyúlfarknyi recenziójában Kovács Albertnek ez jutott eszébe a könyvben olvasott prédikációról. – Az internetes világ eltörli a gondosan megírt szép, hosszú leveleket, melyeket korábban a papírlapok megőriztek az utókornak. A gyors, rövid e-mail levélváltásainkat ma már nemigen mentjük el. – A matematikusok közül azonban többen művelik a blogműfajt. Például a ma élő talán legnagyobb matematikusnak, Terence Taonak is van ilyen blogja, az abban szereplő értékes bejegyzésekből, hozzászólásokból később könyvek is születtek. – Gazda István megkért, hozzam el neked a nyomdából most kijött új könyvedet, melyet még te sem vehettél a kezedbe. Legtisztább boldogság. Művelődéstörténeti kalandozások Bolyai Farkas és Bolyai János világában címet adtad a könyvednek. – Gazda Istvántól a kezdetektől fogva állandó szakmai segítséget kapok. Ez a kötet több mint másfél évtizedes munkának az eredménye. Összegyűjtöttem benne a
