Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Staar Gyula: A matematikatörténet levelező tagja (Beszélgetés Szabó Péter Gábor szegedi matematikussal)
95 – Lundban, egy magyar újságkivágásból tudtad meg, hogy ki írta a Bolyaiakról 1923-ban a drámai költeményt? Ez meseszerű. – Utána fölvettem a kapcsolatot Bartha Lajos csillagásztörténésszel, tőle minden adatot megtudtam Tolnay Lajosról, még fényképet is küldött róla. – A zárójeled bezárva. Térjünk vissza bezártságodhoz a lundi Matematikai Intézetbe. – Akkor ott nagyon sok dokumentumot lemásoltam, ez jelentette egyik bázisát a kutatásaimnak. A másik érdekes történet Laczkovich Miklós akadémikushoz kötődik, aki most az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. Egyszer, a továbbítások továbbításaként érkezett hozzám egy e-mail, melyet egy külföldi matematikus írt. Abban az állt, hogy egy híres matematikusnak, Felix Hausdorffnak hagyatékát dolgozzák fel, gyűjtik a leveleit, sejtik, hogy magyar matematikusokkal is levelezett, mit tudunk erről? Megírtam Laczkovich Miklósnak, hogy Fejér Lipót hagyatékában van ilyen lev él. Visszaírt: honnan veszem ezt, hiszen Fejér Lipót hagyatéka ott van a szobájában, bezárva egy szekrényben. Levéltárosi ismeretek nélkül még n em mert hozzányúlni. Válaszoltam: Fejér Lipót hagyatékát az ELTE Maglódi úti levélt árában őrzik, már jártam ott, az erdélyi matematikus, Oláh-Gál Róberttel kutattunk közösen. – Akkor mi lehetett Laczkovich Miklós szekrényében? – Ezt kérdezte ő is: akkor mi lehet a szekrényemben? Meghívott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, jöjjek el, nyissuk ki együtt a szekrényt, nézzük meg, hogy milyen dokumentumokat rejt. Hujter Mihály kollégámmal mentünk Laczkovich Miklóshoz, és amikor felnyitottuk a szekrényét, leesett az állam. Mert a szekrényben, az egymásra rakott dobozokban nemcsak Fejér Lipót anyagai voltak, hanem Riesz Frigyesé is. Arról tudtam, hogy Riesz Frigyes hagyatékáról Császár Ákos professzor készített szép leírásokat, jegyzeteket, ő rendezte sajtó alá Riesz összegyűjtött munkáit is. Azt azonban nem tudtam, hol őrzik Riesz Frigyes tudományos levelezését, k ézi ratait. – Akkor egy kincses szekrény nyílt meg előtted az ELTE Analízis-I Tanszék vezetőjének szobájában. – Igen, ott megtaláltam Riesz Marcelnek a testvéréhez, Frigyeshez írt leveleit is, így kiegészülni látszott a tervezett Riesz-kötet. Laczkovich professzor elment órát tartani, mi berendezkedtünk a szobájában, és elkezdtük lefényképezni, lemásolni a leveleket. – A tudománytörténeti kutatáshoz is kell a szerencse. – Ilyenkor mindig Szabó Árpád szép mondása jut eszembe, aki úgy vélte, hogy „a sorsomat nem én irányítottam… Terveim közül nagyon kevés sikerült. Sikerült annál sokkal jobb valami, amelyre nem is gondoltam… (ehhez) nagyon sok különböző körülmény szerencsés összetalálkozása kellett.” Riesz Frigyes és Marcel hagyatékában több magyar matematikussal váltott levél is található. Folytatásként így született meg a Kiváló tisztelettel című kötetem, sok magyar matematikussal, érdekes matematikai részletekkel. Nemrég kaptam levelet Pálfy Péter Páltól, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató intézet igazgatójától. Azt írta, örült a Kalmárium első kötetének, mert Szele Tibor és Kalmár László levelezésében sok érdekes adatot talált. Éppen készül egy előadásra, Szele Tibor századik születésnapjára emlékeznek a nyáron. Szele Tibor 1918. június 21-én született Debrecenben. Egyébként Pálfy Péter Pál is jeles algebrista, és ő is Debrecenben született. Ilyenkor vagyok boldog. Amikor látom, hogy munkámat használja valaki. Egyik legnagyobb boldogságom például a Bolyaiakhoz kapcsolódik. A Bolyai-kutatás világa külön óriási témakör, nyugodtan mondhatom, ez volt a matematikatörténet iránti érdeklődésem ősforrása.
