Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Staar Gyula: A matematikatörténet levelező tagja (Beszélgetés Szabó Péter Gábor szegedi matematikussal)
92 Nagyon sokat segített a két Kalmárium-kötet et lektoráló Csákány Béla professzor. Ő a könyvben szereplő matematikusok közül többeket személyesen ismert. A levelekhez fűzött frapp áns, értékes gondolatait megörökíthettem a kötetekben. Egyszer javasoltam, írjuk oda, hogy ez a lektor megjegyzése. – Nem kell – mosolygott –, ezt a lábjegyzetet neked adom ajándékba! – Milyen jó, hogy ilyen segítséged volt. – Szerencsés helyzet, mert gondold meg, a Bolyai-kutatásban mindannyian egyenlő eséllyel indultunk. Egyikünk sem kérdezhet meg olyan embert, aki ismerte a két Bolyait. Kalmár Lászlónak azonban még élnek közeli munkatársai, tanítványai, akikhez kérdéseimmel fordulhattam. – Németh Ágnes írja az édesapja levelezéseit megjelentető kötetek előszavában: „Az életrajz, a levelezés, a napló az élet tükre.” Elmondható ez a matematikusok levelezéseit olvasva is? – Úgy gondolom, hogy igen, de n ehéz erre pontosan válaszolni, mert magyar matematikusnaplót nem ismerünk. Néhány k ülföldi azonban van, gondolok itt Gauss naplójegyzeteire, vagy például a lengyel Steinhaus naplójára. Jut eszembe, egy magyarról azért tudok: Grünwald Géza naplójának másolatát megtaláltam Varga Antal hagyatékában. Ezt egyszer majd érdemes lenne feldolgozni. Varga Antal különben jól ismerte Kalmár Laci bácsit, több értékes, vele kapcsolatos dokumentumot őrzött. Volt például egy régi, orsós magnóval készített felvétele, melyen Laci bácsi elmondta élettörténetét. – Mikor készült ez a felvétel? – A hetvenes években. Kalmár László akkor egy szemműtéten esett át. Utána napokig lekötött szemmel kellett feküdnie az ágyon. Aki Laci bácsit ismerte, elképzelni sem tudta, hogy az örökmozgó, mindig tevékeny ember ezt elviselje. Varga Tóninak akkor sikerült rávennie arra, ha már úgyis tétlenségre van kárhoztatva, mondja magnószalagra az életét. – Megvan ez a felvétel? – Igen, ott volt Varga Antal hagyatékában. A Bolyai Intézet segítségével nemrégen sikerült digitalizálni. Időrendi sorrendbe állítottam a felvételeket, és arra gondoltam, hogy feldolgozásuk után többrészes sorozatban a szegedi Polygon folyóiratban közzé lehetne tenni. Olyan részletek derülnek ki ebből, például Kalmár László külföldi konferenciautazásairól, amik a részletes levelezésében, önéletrajzaiban sem szerepelnek. – A két Kalmárium leveles könyv sikere hozhatta magával újabb könyvedet, melyet a matematikus Riesz testvérek levelezéséből állítottál össze. Hogyan kerültek hozzád a Riesz-levelek? – Ma is jól emlékszem arra a délutánra, 2004 novemberében. Intézeti szemináriumunk után visszamentem a szobámba, leültem a számítógéphez, és megnyitottam Kása Zoltán erdélyi egyetemi tanár akkor érkezett levelét. Megdöbbenve olvastam sorait, hogy váratlanul elhunyt Filep László, akivel ő még délelőtt találkozott az Akadémia könyvtárában. Filep László a Nyíregyházi Főiskola tanára volt, a matematikatörténet kutatója. Aznap délután még előadást tartott a budapesti Sapientia Hittudományi Főiskolán, előadása közben rosszul lett, a katedrán összeesett és meghalt. Hatvankét éves volt, tele megvalósítandó tervvel. A matematikus Riesz testvérek levelezését akarta földolgozni és publikálni. A Riesz testvérek négyen voltak. Riesz Frigyes és öccse, Riesz Marcel világhírű matematikusok lettek. Volt egy harmadik fiútestvérük, Riesz Sándor, és egy lánytestvérük, Riesz Margit.
