Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 9. szám - Staar Gyula: A matematikatörténet levelező tagja (Beszélgetés Szabó Péter Gábor szegedi matematikussal)
90 – Fantasztikus, hogy Kalmár László megőrzött ennyi levelet! – Kalmár László szenvedélyes levélíró volt. Nem minden matematikus ilyen. A matematikus Riesz testvérek közül Marcel * például kifejezetten viszolygott a levélírástól. Az ő hagyatékában számos olyan levelezőlap található, melyeken testvérének, Frigyesnek csak néhány nógató sora olvasható: „ Írj már , légy szíves, várom leveled! Friczi”. Kalmár viszont szeretett levelezni. Hagyatékában megtalálhatók azok a levelek is, melyeket ő írt. Miután akadémikus lett, másolatokat készített a saját elküldött leveleiről. – Ez igazi kincsesbánya lehet egy matematikatörténésznek. – Ahogyan mondod. Hiszen így több levélváltást folyamatában olvashatunk. – Hogyan született meg az első levelezésköteted, a Kalmárium ? – Kalmár László születésének századik évfordulójára, 2005-ben emlékülést szerveztünk Szegeden, az Akadémiai Bizottság székházában. Jó alkalom volt ez arra, hogy megjelenjék tizenkét magyar matematikussal váltott leveleinek kötete, a Kalmárium . Három év múlva a sz egedi egyetemi kiadó, a Polygon megjelentette a Kalmárium II .-t is, benne újabb tizenkét neves magyar matematikus és Kalmár professzor levélváltása. – Gondolom, van még közreadni való sok érdekes matematikuslevél a hagyatékban. – A fejemben hétkötetes sorozat terve állt össze. Nem akarom elkiabálni, de jövőre talán sikerül kiadni a harmadik kötetet. Unikális kiadvány lehetne, hiszen ebben két nagy magyar matematikus halálig tartó levelezését olvashatjuk. Különleges ez abból a szempontból is, hogy az egyikük férfi, a másik nő. Negyvenöt éven át leveleztek, s a csaknem háromszáz levél életútjaik emlékeit is őrzi. Kalmár László és Péter Rózsa levelezéséről beszélek. – Péter Rózsa még tanított minket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Emlékszem, milyen áhítattal ajánlotta Kalmár Lászlónak A matematika alapjai című kétkötetes jegyzetét. Ahogyan a szigorú professzor asszony Kalmár Lászlóról beszélt, érezni lehetett, mennyire tiszteli, kedveli őt. – Péter Rózsa és Kalmár László évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Tudomány- egye tem matematika–fizika szakán, Budapesten. Életük végéig, a levelezésükben is magázódtak egymással. Péter Rózsa 1955-ben, az akkor ötven éves Kalmár László tiszteletére, a Matematikai Lapok ba írt egy összegző dolgozatot Kalmár matematikai munkásságáról. Ebben így fogalmazott: „Ha valaki az utolsó évtizedek magyar matematikájáról akarna tanulmányt írni, egyik fő forrása Kalmár levelezése lehetne: a legkülönbözőbb területeken dolgozó matematikusok fordultak hozzá kérdésekkel, és kaptak tőle munkájukat segítő feleletet. Hozzá fordultak, mert tudták, hogy matematikus egyéniségének legfőbb vonásai: a matematika egész területének világos áttekintése, nemcsak terjedelmében, hanem mélységében is, és szinte egyedülálló pedagógiai érzék.” Milyen érdekes, amikor 1970-ben a Magyar Televízió megkereste Laci bácsit – a legtöbben így emlegették Kalmár professzort –, a kamera előtt ő is elismerte, hogy a pedagógiai munkásságának csak egy részét végezte a katedrán, igen tekintélyes hányadát levelezés útján folytatta. * Riesz Marcel keresztneve több változaban is megjelenik a dokumentumokban. Az interjúban a „Marcel”-t használjuk ahogyan az Szabó Péter Gábor említett könyvében is szerepel. Testvére Riesz Frigyes is így címezte neki leveleit. Egy lexikon szerkesztőinek küldött levelében maga Riesz Marcel is megjegyezte, hogy ő a nevet egy l-lel írja.
