Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig” (Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez)
240 el a Zwack-céget attól, hogy a „valódi kecskeméti barackpálinka” elnevezés alatt hozzon forgalomba nem kecskeméti termékből előállított pálinkát. 37 Válaszként a Zwack-cég is támadásba lendült, és beperelte Kecskemét városát a Kecskeméti Királyi Törvényszék előtt tisztességtelen verseny címén. 38 A cég álláspontja ugyanis az volt, hogy a barackpálinka-termelésben a város monopolhelyzetet kíván a maga számára teremteni, amely azonban jogsértő. Követelték, hogy amíg Führer Izidor a városi szeszfőzde üzemeltetője, a barackpálinkás üvegeken ne szerepeljen a „Kecskemét th. város” megjelölés, és kerüljön le a polgármesteri aláírás is. Kérték, hogy tiltsák el a várost a „kizárólag barackból készült” megjelöléstől, mert abba más anyagokat is belevegyítenek. A kereset kikézbesítésére és a tárgyalás kitűzésére azonban nem került sor, ugyanis a felperesek táviratban kérték a bíróságtól, hogy egyelőre ne intézkedjen. 39 „ Kecskeméti vagy pedig Zwack-féle barackpálinkát ivott a velszi herceg Budapesten? ” – tette fel a kérdést alig egy hónappal később a Kecskeméti Közlöny , ugyanis az 1936. április végén mégis megindított eljárás perfelvételi tárgyalásán a budapesti cég képviselői azt állították, hogy a walesi herceg magyarországi tartózkodása során nem kecskeméti, hanem Zwack-féle barackpálinkát ivott. Ennek az állításnak némileg ugyan ellentmond az a levél, amelyet a Duna Palota vezérigazgatója írt a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodának még 1935 februárjában, amelyben arról tájékoztatta a hivatal munkatársait, hogy a hercegnek szánt küldeményt megkapta és azt az érintettnek át is adta, aki ezt köszönettel elfogadta. 40 Igaz, az üzenetben nevesített formában nem esik szó a kecskeméti barackpálinkáról, de a sajtóhíradások Kecskemét ajándékaként a városi szeszfőzde készítményét nevezik meg. Mindezt persze aligha fogadhatjuk el perdöntő bizonyítékként az ügyben, de mindenesetre alkalmas arra, hogy kételyeket ébresszen az emberben. Arról, hogy ebben a napjainkból szemlélve is igen kényes kérdésben és a felek közt fennálló egyéb vitás pontokban végül miként foglaltak állást a jogszolgáltatás képviselői, sajnos, nincs tudomásunk, mivel az ügyek végkimenetelét a levéltári források hiányossága miatt nem ismerjük. A témában addig rendkívül informatív kecskeméti sajtó pedig az eljárásokkal kapcsolatban, a továbbiakban egy sort sem közölt, de ennek okait csak találgatni lehet. Véletlen egybeesés vagy sem, de ettől az időszaktól kezdődően a kecskeméti barackpálinkával kapcsolatos más jellegű híradások is egyre ritkábbá váltak, a harmincas évek végére pedig szinte el is tűntek. A központi szeszfőzde további története A harmincas évek végén meginduló, és a magyarországi zsidóságot hátrányosan érintő hazai jogszabály-alkotási dömping negatív hatásai a központi 37 Az első „báráck”-per. = KK, 1936. febr. 2. 2. p. 38 A Kecskeméti Királyi Törvényszék iratai a második világháború során megsemmisültek, így ennek az eljárásnak sem ismerjük valamennyi részletét. 39 Bonyolódik a „barackpör”. = KK, 1936. márc. 25. 1. p. 40 MNL BKML IV. 1910. a. 30/1935.
