Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig” (Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez)
239 pálinka értékesíthetőségi lehetőségét és félő, hogy hírnevét is le fogja rontani. ” 33 Az elfogadott szabályrendelet kimondta, hogy kecskeméti barackpálinka elnevezés alatt csak a város területén beszerzett kajszi-, rózsa- vagy sárgabarackból, Kecskemét területén, lepárlás útján, minden idegen anyag hozzáadása nélkül előállított pálinkát lehet forgalomba hozni, amelyet az értékesítés megkezdése előtt a polgármesteri hivatalnak bejelentettek. A város fenntartotta magának a jogot, hogy a silányabb minőségűnek ítélt pálinka esetében a forgalmazás feltételéül szabott zárjegyek kiszolgáltatását megtagadja. A visszautasított termelő az Országos M. Kir. Chémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás felülvizsgálatát kérhette jogorvoslat gyanánt. 34 A város barackpálinkájának márkázására készült szabályrendeletet a felettes hatóság végül nem hagyta jóvá. A belügyminiszter az elutasítást azzal indokolta, hogy a rendeletben szabályozott kérdés nem önkormányzati hatáskörbe tartozik, mindamellett elismerte a kecskeméti barackpálinka jogi védelmének szükségességét, ennek megvalósítására a földművelésügyi miniszter által kibocsátandó rendeletet ítélte célravezetőnek. 35 Az első „báráck”-per Csak az érdekeltek tudhatták, hogy amikor a törvényhatósági bizottság ünnepélyes keretek között elfogadta a kecskeméti barackpálinka védelméről szóló szabályrendeletét, annak gyakorlati alkalmazása már folyamatban volt. A Központi Szeszfőzde ugyanis 1936 elején keresetet nyújtott be a Budapesti Királyi Törvényszéknél a Zwack J. és Társai Likőr-, Rum- és Konyakgyár ellen a „valódi kecskeméti barackpálinka” elnevezés jogosulatlan használata miatt. 36 A kereset szerint a Zwack-gyár 1935 tavaszán „valódi kecskeméti barackpálinka” névvel gyártmányokat hozott forgalomba, amelyeket nem Kecskeméten termelt gyümölcsből és nem Kecskeméten állítottak elő. A gyár ezzel jogosulatlan előnyhöz jutott, mert kihasználta a kecskeméti márka világhírességét, így közvetlenül jelentősen megkárosította a város szeszfőzdéjét, amely nagy összegeket áldozott a márka bevezetésére, közvetve pedig rendkívüli kárt okozott Kecskemét termelő közönségének. A város beadványában azzal is érvelt, hogy a cég megakadályozta, hogy a városi szeszfőzde olyan árat érhessen el, amely mellett megtérülhetett volna a propagandára fordított összeg. A visszaélés pedig azért váltott ki igen súlyos hatást, mert az 1935. évi elemi csapások következtében az alapanyag- utánpótlást igen magas áron tudta beszerezni a városi szeszfőzde. Kecskemét a keresetben 25 ezer pengő vagyoni és 1 pengő nem vagyoni kár megítélését kérte. Ezenkívül ideiglenes intézkedést, hogy a bíróság a per jogerős befejezéséig tiltsa 33 MNL BKML IV. 1903. a. 1936. január 30-i ülés jegyzőkönyve. 34 Uo. 15–16. p. 35 A kecskeméti barackpálinka védelméért erőteljes akciót indít a város. = KK, 1937. ápr. 30. 5. p. 36 A Budapesti Királyi Törvényszéken 13 P 30614 főlajstromszámon letárgyalt ügy periratai sajnos nem maradtak fenn, arról csupán a segédkönyvi bejegyzések tanúskodnak. L. Budapest Főváros Levéltára Budapesti Királyi Törvényszék. Polgári peres iratok. Mutató 1936 S-ZS.
