Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig” (Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez)
238 azelőtt miniszteri tanácsosokkal kellett összejönnie. […] A régi időkben gazdasági problémák nem érdekelték a közigazgatást. […] De ma? A kecskeméti barackpálinka a közigazgatás fontos kérdésévé vált, mert egy városi polgárság elfoglaltsága, keresete, munkája és jövedelme van vele összefüggésben. A kecskeméti barackpálinka világhírnevének ügyét a kecskeméti polgármester városi ügynek tekintette és helyes elintézésének biztosítására a maga személyének és állásának tekintélyét is felhasználta. Ha a magyar miniszterelnök azt mondotta, hogy a Magyarországon termelt javak első ügynökének tartja magát, akkor a magyar városok közigazgatásai és közigazgatásának vezetői sem tagadhatják azt a feladatot, hogy propagálói, védelmezői, ügyvédei legyenek annak a termelvénynek és annak a produktumnak, mely városaik polgársága számára a kenyeret, a forgalmat és vásárlóképességét jelenti. […] A kecskeméti polgármester, aki elmegy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában védeni városa pálinkájának érdekét és márkáját, úgy tűnik fel, mintha szimbóluma volna a mai közigazgatási tisztviselőnek. Pontosan reagáló érzék a szükségletek iránt s minden vonatkozásban tökéletes harci felkészültség a kívánatos intézkedések és elhatározások kiküzdésére, a kereskedői szellemnek és közjogi méltóságnak szerencsés összetalálkozása, – mindez feltétele a polgármesteri tisztség hibátlan betöltésének. És sokszor a felkészültségen múlik a város élete vagy halála. ” 30 A Pesti Hírlap 1936. január 12-i számának vezércikkében nem kisebb személyiség, mint Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak legnépszerűbb írója is méltatta a kecskeméti barackpálinkát: „ A gyümölcskertészet mellékterméke a gyümölcsszesz. A magyar párlatok közül a barack világhírre tett szert és igen jellemző, hogy ez tulajdonképpen a mi tudtunk nélkül történt, sőt maga az immár letagadhatatlan tény idehaza derűs meglepetést is okozott. Ezt a pálinkát Magyarországon a háborús években kapták fel, mikor a holland és francia likőrök behozatala akadályokba ütközött. Ezúttal azonban a hadipótlék különbnek bizonyult a békeárunál. Ezt mi magunk talán el sem hittük volna, ha időközben meg nem történik az a nevezetes dolog, hogy a nyugati nemzetek ízlése mindjobban elfordul a vegyi konyhákban kotyvasztott, cukrozott és illatosított likőröktől. Az ízlésbeli változás együtt jár a mai nemzedék gondolkodásának és életszokásainak átalakulásával és ezért véglegesnek is vehetjük. ” 31 Az író az elismeréssel egy időben a barackpálinka jogi védelmének szükségessége mellett is szót emelt: „ A Barack most tart pályafutása elején, további sorsa attól függ, sikerül-e megvédenünk kialakuló jó hírét. Úgy gondoljuk, állandó állami felügyelet alatt kell tartani a forgalomba kerülő gyümölcspárlatokat. ” 32 Vélhetően a kérelmezett miniszteri jogalkotás elmaradása miatt a polgármester – más kínálkozó eszköz hiányában – a következő év elején egy szabályrendelet-tervezetet terjesztett a közgyűlés elé: „ A kecskeméti barackpálinka kiváló minősége, a forgalomba hozatal ötletessége és hatékony hírszolgálata minden vonalon nyilvánvalóvá tette ennek a kiváló magyar terméknek nemzeti értékét. Újabban a magyar sajtó igen élénken foglalkozik a barackpálinka kérdésével. Sajnálatos tény, hogy a piacon a kecskeméti barackpálinka olyan tömege és minősége jelent meg, amely kizárja annak kecskeméti barackból való származását. Ez a tömegáru veszélyezteti a kecskeméti barack30 A hétről. = KK, 1936. ápr. 5. 3. p. 31 Magyar pálinka. = Pesti Hírlap 1936. jan. 12. 1. p. 32 Uo.
