Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig” (Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez)
237 s itt lesz üvegbe öntve és címkével ellátva. Ez esetben az itteni cég manipulál meg nem engedett módon. ” 27 Kísérlet a barackpálinka jogi védelmére A további visszaélések megakadályozása, illetve azok visszaszorítása érdekében Kecskemét polgármestere számos intézkedést tett. A városvezetés kezdetben az árucímkézés és a védjegyezés adta lehetőségekkel élt, de a kérdést igyekezett országos szintű szabályozással hathatósan rendezni, ezért a polgármester 1935 nyarán levélben kérte a földművelésügyi minisztertől a kecskeméti barackpálinka márkázásának elrendelését. Kiss Endre megkeresésében szorgalmazta, hogy kémiai vizsgálat útján kerüljenek megállapításra azok a legminimálisabb követelmények, amelyek a „ tisztességes barackpálinkának elengedhetetlen követelményei ”. 28 Egyidejűleg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához is védelemért folyamodott, kérve a nagytekintélyű szervtől annak megállapítását, hogy kecskeméti barackpálinka elnevezés alatt csak a kecskeméti barackból, Kecskeméten lepárolt pálinka legyen forgalomba hozható. Az ügyben a városra nézve kedvező, de csupán elvi jellegű döntés született a kamara 1936. március 28-i ülésén: „ A kamara Juryje a maga részéről a jövőre nézve […] elismeri Kecskemét városának ama jogát, hogy igénybe vegye mindazokat a törvényes eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy a kecskeméti barack eredetiségét hatósági felügyelettel ellenőrizzék és az abból készült pálinkát együttes védjeggyel, zárócímkékkel, plombákkal, stb., a legmegfelelőbb külsőben hirdessék, sőt ezen túlmenőleg az áru magyar jellegét, nemzeti értékét kiemelhessék. Ezen előnyök egyenjogú élvezetétől azonban természetesen nem foszthatók meg azok a versenyvállalatok sem, amelyek árujukat azonos feltételek mellett állítják elő. […] a Jury feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy a hatósági ellenőrzés az áru országos nagy jelentőségére való tekintettel, oly szakbizottság igénybevételével történjék, amely az egyenlő elbánás elvét biztosítja és semminő irányban nem korlátozza a kecskeméti baracknak magyar vállalatok által Kecskemét th. város politikai területén történő szabad és versenyképesség teljes biztosítása mellett történő lepárlását. ” 29 A kamara üléséről a szegediek napilapja, a Délmagyarország is beszámolt, amely mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a testület előtt maga a polgármester képviselte a város ügyét. Az erről szóló híradást azért is érdemes viszonylag teljes terjedelmében idézni, mert a cikkből plasztikusan kirajzolódik, hogy pontosan mit is jelentett a barack Kecskemét számára abban az időben: „ A régi idők polgármestereit, ilyen és hasonló ügyek elintézésével nem terhelte az élet. A régi idők polgármesterei legtöbb dolgukat csendesen csibukozva intézhették el, kevesebb munka és a reprezentációnak kevesebb kötelessége tette ki a régi polgármesterek hivatali tevékenységének és elfoglaltságának körét. Néha elnökölni kellett és néha befogatni a négyest… Ma egy vidéki város polgármesterének többet kell a miniszterrel tárgyalni, mint ahányszor 27 MNL BKML IV. 1910. n. 1936/32. 28 MNL BKML IV. 1910. a. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Elnöki iratok (továbbiakban: IV. 1910. a.). 61/1935. 29 Kecskemét győzött a barackpálinka-háború első nagy ütközetében. = KK, 1936. márc. 29. 1–2. p.
