Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - „A kutatói érdeklődésemet végig meghatározta, hogy vidéken születtem” (Ö. Kovács Józseffel Rigó Róbert beszélget)
222 zet, az, hogy Miskolcon a kulturális antropológia jól működött, az világos volt, az ottani kollégákkal nagyon intenzív személyes kapcsolatom volt. 9 A filmek, a dokumentumfilmek mindig érdekeltek, Gulyás Gyula filmjeit, a testvérével, Gulyás Jánossal együtt készített filmjeit már a 70-es évek végétől nyomon követtem. 10 Gyulával ott találkoztunk Miskolcon, ez aztán eléggé meghatározóvá vált, mert jó 10 évvel ezelőtt, néhány éven keresztül, Gödöllőn a középiskolásoknak szerveztünk dokumentumfilm-táborokat. Sára Sándortól, Dárdai Pálon keresztül, elég ismert rendezőket hívtunk meg oda. Tehát ez a szemlélet, érdeklődés megvolt, a diákok nagy része történelem-kulturális antropológia szakos volt. A miskolci bölcsészettudományi képzést egyszerre tartottam szimpatikusnak és kihívásnak. Motivált, hogy sok – másutt helyzetbe nem kerülő – komoly szakembert sikerült megnyerniük, de a kollégák 80-90%-a nem miskolci volt. Mindig azt reméltük, mondtuk is, hogy a válságrégióban egy bölcsészkarra szükség van, annak ott meg kell maradnia. Most úgy tűnik, hogy az élet erre is rácáfol. Úgy érzem, hogy ez nem rajtunk múlott. Egy idő után személyesen is számot vetettem azzal, hogy meddig lehet az ingázást fizikailag is bírni, heti 2-3 napot voltam ott, kevés alvással, ami egyre fárasztóbbá vált. Ekkoriban szólítottak meg a Károli Gáspár Református Egyetemről, hogy az ott szerveződő doktori iskolába menjek tanítani mint társadalomtörténész, és akkor három évet ott töltöttem. Ezt követően hívtak át a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, azóta itt vagyok. A kollektivizálási téma és a vidéki társadalom kutatása egy OTKA-kutatás révén kezdődött, még Miskolcon egyéves alkotói szabadságot kaptam, akkor írtam meg lényegében A paraszti társadalom felszámolása című könyvemet, majd egy kicsivel később a dokumentumgyűjteményt. 11 Azért született meg, és azért lett olyan vastag mindkét kötet, mert azt világosan láttam már akkorra, hogy ha én ezzel a mondanivalóval szakmailag előre szeretnék lépni és egy hivatalos, tudományos címet szerezni, azzal a Miskolci Egyetemet, az akkori munkahelyemet is erősítem, tehát előre kellett menekülnöm. Ugyanakkor tudtam – ismerve a szakmánk szekértáborait –, hogy csak egy nagymonográfiával és egy komoly dokumentumgyűjteménnyel lehet egy új beszédmódot képviselni, erősíteni ebben a témában. Aztán mint az akadémiai doktori értekezésemet védtem meg ezt 2011 őszén. – Ezzel a nagymonográfiával az egész korszakot és a vidéki társadalomtörténetet is új megközelítésbe helyezted ahhoz képest, ahogy addig erről a témáról írtak, gondolkodtak. A könyved megítélése – annak ellenére, hogy ez egy alapmű, és megkerülhetetlen – komoly 9 Apor Péter: Történeti antropológia . In: Bódy Zsombor–Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe . Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 443–467. 10 Gulyás Gyula 1993 és 2006 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszéken volt docens. 11 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúra időszakában . A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965. Korall Kiadó, Budapest, 2012 és Ö. Kovács József: Vidéki Magyarország 1945–1970. Dokumentumok földről, hatalomról, emberi sorsokról. Balassi-Korall Kiadó, Budapest, 2015.
