Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Kabdebó Lóránt: „Augusztus 9-e van, a születésem napja” (Emlékfoszlányok Ratkó Józsefről és költészetéről)

hogy elkészült, tehát vissza kellett idővel szolgáltatnom. De Ratkó szövegében voltak olyan mondatok is, amik esetleg felkelthették volna a hatalom gyanúját. Mielőtt visszaadtam, hazahoztam a lakásomra, és megkértem Tverdotát, hogy a kölcsönzőből egy hétvégére hozzon ki valamilyen kazettás magnót. Csodálkozott, hogy minek, mikor ott van körülöttünk egy csomó gép. Én a PIM estjén mellettem ülő kollégámnak most, sok évtizedes távlatból magyaráztam el, hogy direkt idegen néven kivett, másfajta magnóval hallgattam végig napokig otthon, szavanként mérlegelve a szöveget, és töröltem bele, hogy nehogy veszélyt hozzak a költőre. Ma is megvan, kézbe vehető maga a megcsonkított, veszélytelenített felvétel. Ratkó gyanakvását mégsem tudtam elnyugtatni, belefészkelt az üldözési mánia, meggyőződésévé vált, hogy én eleve a hatalom számára vettem fel az ő beszélgetését a diákokkal. És akkor most, miután fél évvel ezelőtt mindezt részletesen, telt háznyi közönség előtt emlékezetből egy kérdésre válaszolva a Károlyi-palotában elbeszéltem, a mellettem ülő koronatanú jelenlétében, Péntek Imre ismét, bár ellentmondva a gyanúnak, de felújította.

Esszém írása közben nem elégedtem meg csak az emlékezettel, Kemény Arankát, a kiváló Szabó Lőrinc-kutató tanítványomat, a PIM most Médiatárnak nevezett főosztályának munkatársát kértem, ellenőrizze le emlékezésemet. Többszöri telefonkapcsolódás után ekként rögzítette tapasztalatait a kazetta átvizsgálása után: „a K00069 jelzetű hangkazettáról van szó; összidő kb. 72 perc. 1971. nov. 25-én Lengyel Magda felvétele. Ratkó József szerzői estje az Eötvös Kollégiumban. Kovács István köszönti az egybegyűlteket, majd Kabdebó Lóránt tart előadást Ratkó józsef költészetéről, ezt követően Pap János mondja a költő verseit, majd Ratkó József felolvassa a Törvénytelen halottaim c. versét. Eközben minden bev. nélkül Csoóri Sándor szerzői estjéből hallunk részletet, ahol Csoóri a civilizáció fejlődéséről beszél (A oldal vége, B oldal eleje), majd megintcsak minden átmenet nélkül Ratkó József versét folytatja (néhány sorral arrébb). Ezután: Ratkó József válaszol a közönség kérdéseire, ami még kb. 15 perc. Nagy Imre sárréti költővel és versében való szerepeltetéséről és a verseskötetei címadásáról beszél - ebben a részben egy rövid üres törlés van, amikor az egyenlőtlen anyagi javakról beszél aztán befejezi most készülő kötetével (Törvénytelen halottaim), és említi a sikertelen forradalmakat és a népességcsökkenés aggasztó problémáját." Számomra két bizonytalan dologra kérdeztet rá ez a beszámoló: 1. Hogyan kerül a Csoóri-szöveg ebbe a felvételbe, miként nem figyeltem fel erre az utólagos otthoni meghallgatáskor; 2. Én két kazettára emlékszem, mi lett a másodikkal? Az elsőre a válasz, a Csoóri-szöveg Lengyel Magda az időben készített Eötvös Club-beli fölvételéből való, amelyik szalagos rögzítéssel szintén megvan, teljes egészében a Médiatárban. De hogyan nem figyeltem erre akkor? Mai feltételezésem: a szabadon beszélt szövegekre figyeltem, azokat hallgattam, a versmondási blokkot átforgattam, hiszen azokról tudtam, hogy már publikált versek voltak, azokra nem kellett vigyáznom. Kolléganőm előzőleg erre a „munkakazettára" vette fel Csoóri korábban elhangzott műsorát, majd átjátszotta a végleges szalagra, azután az új felvétellel egyben törölte a régit (szokás szerint!). A kazetta első oldalának vége felé közeledve cserélte az

147