Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Kabdebó Lóránt: „Augusztus 9-e van, a születésem napja” (Emlékfoszlányok Ratkó Józsefről és költészetéről)

vergődő fiatalokból. Elképzelésünk találkozott az Új írás hasonlóan gondolkodó, konokan következetes szerkesztője, Farkas László törekvéseivel is. Ekként a két lap összefogott. Kik mellé álltunk, egy másik, országos tekintélyt jelentő folyóirat biztatását is ekként mögöttünk érezve?

A „tűztáncosok" hivatalosan támogatott „közéletiségének" már akkor is nagyrészt eljelentéktelenedett epizódja helyett kezdtünk újabb költőket választani magunknak. Az óriásokat szülő, de sajnos történelmi és életrajzi okokból polarizálódott Új Hold- és Nékosz-nemzedék, valamint - most utólag veszem számba: — Tandori, Oravecz Imre, Petri György, Orbán Ottó, Utassy József politikusán elkülönülő, egymástól is olyannyira különböző személyiségekre szabott formáltságú jelentkezése közötti - ma már egyértelműen kirajzolódó - nemzedékváltás idején tehetségükkel már némi ismertségre jutó, de az országban szanaszét csellengősodródó, éppen ebből a sodródásból igényes, számon kérő költészetet teremtő fiatalok összefogására vállalkoztunk. Publikálással és a személyes találkozások megszervezésével. Becsületes etikai tartásuk, valamint szociográfiailag meghatározott életrajzi helyzetük éppen predesztinálta őket, hogy ne az akkor „közéletinek" kinevezett apologetikus-leíró lírát „gyakorolják", hanem ellenében a valódi nehezen megélhetést szenvedő, a hazai átrétegeződést felmutató és tematikussá emelő, valójában politikus költészetet, a „puhadiktatúrába" hajló valóság nemzetromboló mozzanataival szembeforduló helyzetképet rögzítsenek. Ebből a tematikából nem egy értékes életmű kezdett kiemelkedni. Mi Heteknek neveztük őket. Neveket? Maradandónak tartom közülük ma is Ratkó mellett Ágh István, Bella István, Buda Ferenc költészetét. Serfőző Simon és a Miskolc környéki vidéken élő Kalász László költői értékei, valamint a hozzájuk hasonló szociográfiai indíttatású publicista vénájú főszerkesztő, Gulyás Mihály élesztették bennem a fogékonyságot, melyet a szerkesztői érzékenység, a minőség elfogadása és az általuk képviselt igazság tisztelete segített kötődni hozzájuk. Az ő számukra pedig az akkor már ismertté vált irodalomtörténészi ténykedésem Szabó Lőrinc emlékezetének szolgálatában adhatott garanciát arra, hogy - Bella István egyik dedikációjának szavával - keresztapjukká válhattam.

['fa bcidúv l0 V tv üul 1

____. UtcU'-Gt U-evt i hí- a.x&.'i —

(JUL O ék&£> 0-1? C- ktikkCG L nj.uihlU A

138