Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Juhász István: Két arc a vetítőgép fénysugarában

a nevettető nemes küldetéséhez. Hamza D. Ákos pedig léleképítő leckét vehetett a komédia, a társalgási vígjáték, a bohózat, a lélektani dráma tananyagából kiváló tanárok filmjeinek gyártási vezetőjeként.

A lebonyolítási feladatok hibátlan teljesítése során így csiszolódott alkalmassá művészi céljai megvalósításához. Státusára jellemző könyvelői terminus technikust kölcsönvéve: a bevételi oldal tételei - felhalmozott tudás, gyakorlati képesség - után elérkezett az idő a kiadási oldal egyensúlyba hozásához, vagyis a saját készítésű, művészi értékű filmekhez.

Financiális tőkéjével és szellemi muníciójával a gyártási vezető 1938-ban Hamza Film Kft. néven céget alapított, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a kor rendezőinek rangos társaságában.

Herczeg úr szíves engedelmével

Ahogy tőle elvárható volt, már az elején nagy fába vágta fejszéjét. Történt ugyanis, hogy Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya című regényét Székely István még 1933-ban filmre vitte Rákóczi induló (a német változatban Rákóczi- marsch) címmel, a főbb szerepekben Csortos Gyulával, Beregi Oszkárral, Dayka Margittal, Kiss Ferenccel és Jávor Pállal. Az adaptáció a várakozással ellentétben nem lett igazán sikeres, kevés nézőt vonzott, s ami ennél is nagyobb baj: az „író- fejedelemnek" sem tetszett. Olyannyira, hogy ettől kezdve megtiltotta művei mozgóképpé formálását. A tilalom még javában érvényben volt, midőn Hamza elhatározta, „moziba költözteti" a Gyurkovics fiúk című Herczeg-opust. Igen ám, de ehhez szükség volt a szerző hozzájárulására, amit nem volt könnyű megszerezni. Mindazonáltal dr. Erdélyi Istvánnak, a Kárpát/Erdélyi Film tulajdonosának hosszas rábeszélés eredményeként sikerült. Ráadásul nem egy, de rögtön három írás (egy regény és két elbeszélés) filmjogát kapta meg, de ezeket Herczeg bizonyos feltételekhez kötötte. Itt adom át a szót Kiss Tibornak, aki a Pécsi Tudományegyetem Művelődésszervező Szakán írt Hamza életéről és munkásságáról sok lényeges apróságra is gondosan figyelő dolgozatot. Ebből idézek az akadékoskodó Herczeg kikötései kapcsán: „Először is, csak külföldön tanult rendező (Hamza Dezső Ákos) rendezhette őket, továbbá, hogy amennyiben az első, a Gyurkovics fiúk filmváltozata nem tetszik neki, visszavonja ez engedélyét. Nem volt rá szükség. Be se kellett fejezni, már meg volt beszélve, hogy kezdjük a másodikat és a harmadikat. Herczeg nagyon meg volt elégedve, emlékezik vissza Hamza, de maga az író is ezt nyilatkozta a filmről: »Láttam és meglepően jónak tartom. A rendező korrekt, ötletes, tehetséges.«" Az örökösen pénzzavarral küszködő öt mulatós, könnyelmű bácskai dzsentrifiú regényes botladozásainak megfilmesítését hamarosan követte A láp virága és a Szinusz vászonra vitele.

S még egy bekezdés a témával kapcsolatban Kiss Tibor filológiai alaposságú disszertációjából: „Hamza első rendezése, melynek műtermi forgatására maga az író, Herczeg Ferenc is kilátogatott, megtekintve az Orfeumban játszódó jelenetek felvételét. A forgatásról nagy számban jelentek meg tudósítások (nagy valószínűséggel Herczeg személye miatt), és mint A legboldogabb békevilág napsugaras filmje reklámozta egy teljes oldalon 1941 áprilisában megjelenő Délibáb. Szent István hetében került sor a bemuta107