Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 7-8. szám - Orosz István: Buda halála

A könyvecske legutolsó oldalán (amelyet a nyomdászok hátsó előzéklapnak hívnak) valaki rövid tartalmi összefoglalókat írt a költemény énekeiről. Pontosabban csak a 7., 8., 9. és a 10. énekről. Mivel egy lap sem hiányzik a könyvből, a többi összefoglaló, ha létezett egyáltalán, bizonyára különálló papírokra volt írva. Nagyobb betűk és szélesebb sorközök, mint az utolsó, a 143. oldalra írt Deó Gratias-szal kezdődő szöveg, de azért nagyon hasonlít az írás, mintha ugyanabban az iskolában tanulták volna.

Vannak a könyvben másfajta sorok is, olyanok, amelyek biztosan más kéztől, vagy inkább kezektől származnak. A kezekhez tartozó név - legalábbis az egyik - tudható, hiszen többször is le lett írva: Grűnfeld Miska. Cirill betűkkel így: rpiiHc|>ezri.4 Mm ina. Úgy látom, a magyar és az orosz írás különbözik, a cirill betűket író kéz valamivel erősebben nyomta rá a ceruzát a lapokra, a betűképek dőltebbek, díszesebbek, cirkalmasabbak. Könnyű összehasonlítani őket, mert a latin ábécé betűi mellett, amelyet a puhább vonalakat húzó kéz írt, ott sorjáznak rögtön az orosz betűk. A sorrend nyilvánvaló, előbb az írt, aki a magyar ábécét tudta, aztán jött az, aki az oroszt. Magyar ábécét mondok, mert noha ékezetes betűk nincsenek a sorban, Sz betű viszont van. Mellette ott a cirill C. Kétszer is leírták az ábécét, előbb írott, aztán nyomtatott nagybetűkkel. Határozott, kissé gyerekes írás mindkettő, nagy, a Deó Gratias-nál sokkal nagyobb, de az énekek összefoglalóinál is nagyobb méretű betűk. A költeményt magát nem nagyon bolygatták, a könyv fedelének belső, üres oldalát és az előzéklapokat írták tele. Vélhetően oroszra próbált tanítani valaki egy magyart, vagy magyarra valaki egy oroszt. Vajon Grűnfeld Miska melyikük lehetett? A nevek sorrendjéből ítélve ő lehetett a magyar.

Találok egy időpontot: 3/XII 1914, vagyis 1914. december 3. Ha háborús eseményhez akarjuk kapcsolni, előző nap esik el Belgrád, az újságok harmadikén jelentik be. Nézem nagyítóval is a dátumot, azt a ceruzával írt 1914-et 1944-nek is lehet olvasni. Ha így van, akkor már egy következő világháború zajlik, és hamarosan megkezdi Pest, majd Buda ostromát a szovjet hadsereg. Buda halála! Az interneten egyetlen Grűnfeld Miska nevű személyt találok (Grűnfeld Mihályt többet is), aki ráadásul épp Nagyszalontán született, akárcsak Arany János. A születési dátum 1899, vagyis ha 1914-ben jegyzetelte tele a Buda halálát, akkor 15 éves volt, ha 1944-ben, akkor 45 éves. A gyerekes írásképhez jobban tudok kapcsolni egy 15 éves fiúcskát, az orosz nyelv tanulása miatt viszont valószínűbbnek tartom, hogy 1944-ben vagyunk. Van néhány szó a név és a dátum fölött, nem tudom kibetűzni, lefotózom, és átküldőm Baka Tündének, aki egyszer már segített, amikor egy Bogdanov-vers fordításába tört bele a bicskám. Jön is a válasz: üpoeeduA B /{eHb Koiicmumyuuu (= Bejegyezte az Alkotmány Napjára...). Tünde ráadásul azt is tudja, hogy a Szovjetunióban az Alkotmány Napját 1937-től 1977-ig épp december 5-én ünnepelték az 1936. december ötödikén kihirdetett, sztálininak nevezett alkotmány emlékére.

Egy nap is udvarhoz rendelte a főket,

Áldozni, tanácsba, összehivá őket;

Gazdag aranyhímmel vont falu sátorban A nagyok, a bölcsek telepedtek sorban.

38