Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Ittzés Mihály: A bázeli bázis (Bartók Béla és két svájci hívének levelezése Bónis Ferenc közreadásában)
Ittzés Mihály A bázeli bázis Bartók Béla és két svájci hívének levelezése Bónis Ferenc közreadásában Nagy emberek, jelentős személyiségek leveleit, foglalkozásuktól, társadalmiközéleti státusuktól függetlenül - mint élet- és kordokumentumokat, személyes és műhelyvallomásokat, olykor talán intim dolgok (nem éppen nemes) bulvárkíváncsiságával - mindig is érdeklődéssel olvassuk. Az esetek döntő többségében egyoldalúak a levél-közreadások, holott nagyon is fontos, hogy lássuk a másik oldalt is: mi hívott elő egy válaszlevelet, vagy a főszereplő levele milyen reakciót váltott ki. Ez még akkor is igaz, ha a levelet váltók egy vagy több szempontból nem egyenrangúak, ha a NAGY EMBER levelezőtársa kisember, aki esetleg csak alkalmilag jelentkezik levéllel, vagy éppen a címzett szerepében tűnik fel. Szerencsére akadnak olyan levélkiadások, főleg, ha szellemileg egyenrangú levelezőpartnerekről van szó, amelyekben valóban levelezést, hosszabb-rövidebb ideig tartó, többé-kevésbé rendszeres levélváltást, netán levélbeli beszélgetést, eszmecserét ismerhetünk meg. Bónis Ferenc Kodály Zoltán és az Universal bécsi zeneműkiadó levelezésének eddig egy kötetét adta közre, s mint magától a zenetörténésztől tudjuk, még dolgozik az előzmények anyagán: két kötet várható még a több mint négy évtizedet átfogó szakmai és üzleti levelezésből. Már ebben a kötetben (Kodály Zoltán és az Universal Edition levélváltása, 1938-1966, Budapest: Argumentum Kiadó - Kodály Archívum, 2013) a hiteles dokumentálás és a hazai viszonyokhoz szabott célszerűség ideálisnak mondható párosítását valósította meg Bónis Ferenc. Az egy kötet voltaképpen két könyv, amennyiben az eredeti német nyelvű levelezést és - az első részben - a magyar fordítást is közli, természetesen a szükséges jegyzetekkel, magyarázatokkal és bevezető tanulmánnyal. Ha belső szerkezetében nem is egészen azonos megoldással, de lényegében ezt az elvet viszi tovább a jelen ismertetés tárgyát képező, közelmúltban megjelent két Bartók-levelezéskötet is. A Bartók és Svájc téma két szempontból - magánéleti és szakmai vonatkozások miatt - fontos a zenetörténészeknek, és lehet érdekes az életmű iránt érdeklődő nagyközönségnek. A magánéleti vonal: Bartók nyaralásai, turistaútjai 1908-tól, és a szakmai: a zongoraművész szereplései már 1910-ben, majd 1927 és '39 között szinte minden évben. A koncertekről - melyeken Bartók természetesen többnyire saját műveinek előadójaként lépett fel - Demény János adott számot Bartók Béla 125
