Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Szörényi László: Arany János, ha jegyzetel

Az utolsó szót aláhúzza, és melléírja:

„ Oh, égető kín,

Oh gyötrelem!

Bajza"9

Majd következik egy abszurd képzavar:

„Majd háborúkba megy Kitanult ésszel,

És dúl, mint oroszlán,

Hatalmas kézzel."

Arany hallgat Erdélyire, látja, hogy tényleg új korszak kezdődött, ezért mindjárt Shakespeare-t idéz mellé, angolul: „Oh! let him roar again!"10 11

Szakái Lajos elkövette azt a könnyelműséget, hogy ezt a versét úgy fejezi be, hogy a kifáradt obsitos hazatér, keblére öleli édesanyját, aki először rá se ismer, azután még majd el is temeti, mármint a meggazdagodott hajdani katona az édesanyját:

„De őt a gazdag úr

Osszecsókolja,

Anyjának ösmerve Holtig ápolja.

Még a sírjára is

Márványt hozatott,

Abba aranybetűs

Verset vágatott."

Arany nem tűrte tovább, jól kiírt kalligráfiával egy síriratként is olvasható epigrammát írt a vonal alá, és a következő lapot már föl se vágta. Az epigramma így hangzik:

„Jó poéta Szakái:

De mikor nyög, k... "n

Hogy pontosabban értsük az egészet, látnunk kell, hogy Arany szándékosan egymásba épít, összeékel két közmondást. Az egyik: „Nem akarásnak nyögés a vége", a másik: „Nagy akarásnak szarás a vége." De ez még nem elég. Arany ugyanis 1861-ben megírta mai napig útmutató, de nem eléggé értett, és Németh G. Béla óta még csak nem is magyarázott irodalomtörténeti tanulmányt és önvallomást vegyítő hatalmas programcikkét a Szépirodalmi

9 Arany a Lyányka gyötrelme c. Bajza-versre ismert.

10 Szentivánéji álom, 1/1., Zuboly mondja, Arany így fordítja az egész mondatot: „Ide nekem az oroszlánt is. Majd ordítok én, hogy még a fejedelem is azt kiáltja rá: »Ordítson még egyszer! Ordítson még egyszer!«"

11 Gyengébbek kedvéért: „kakái".

35