Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről
szabadult, újra önmagára találó, idős Arany, letéve a mentét, újra kabátot öltve, mint 1855-ben, s ismét lehajtott gallérral, de csokornyakkendővel, tiszteletben tartva a fotózás célját. 1917-ben, Arany születésének századik évfordulóján a Vasárnapi Újság már bőven választhatott volna a létező ábrázolások közül, s bármelyik típusú, irányú Arany-értelmezést kiemelhette volna. Ehelyett egy montázs mellett döntött: leretusálta a családi képről Arany alakját, és a Horovitz-festményt (pontosabban metszetet) is megidézve, szerkesztett belőle egy másik, írói képet, kiegészítve a csonkán maradt alakot. A levegőben maradt bal kéz alá a rajzoló háromlábú, hatszögletű faragott asztalkát helyezett, rajta csipketerítővei, tintatartóval, tollal.78 Furcsa párosítása jött így létre egy köznapi öltözékű, családapai minőségű magánembernek, egy félig- meddig polgári környezetnek és a költői identitásnak, melyet az íróeszközökön túl a Szépirodalmi Figyelő asztalra helyezett kötetei is jeleznek. A lapszám 142-143. oldalán Schöpflin Aladár írása olvasható (Arany János születésének századik évfordulójára), és cikkét a képre való reflexióval kezdi, egyetlen szóval sem célozva annak manipulált jellegére: „E lap első oldalán Arany Jánosnak egy érdekes arczképét találja az olvasó, talán a legjellemzőbbet összes képmásai közül." Arra is utal, hogy az eredeti fotó (nem árulja el, hogy családi!) kevéssé ismert, a nagyszalontai emlékmúzeumban található, és Gyöngyösy László szívessége útján kapták meg, de leírást nem ad a képről és nem is közli a lap, noha a cikk szövege közé és a következő két oldalon több illusztrációt is beiktat. Schöpflin Aladár, a Nyugat nagy kritikusa azután a Vasárnapi Újság címlapképének elemzését adja, s benne valami eredendően atavisztikus, provinciális, az egész magyarságra jellemző vonást fedez fel, melyet sem Arany, sem a népe nem tudott soha levetkőzni: 78 Vasárnapi Újság, szerk. Hoitsy Pál, 64(1917)/9, márc. 4., címlap. 20