Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről
kép, melyre Arany a közismert négysorosát alkotta, arra célozva, hogy a négy kép közül ezt a távozó helyzetet tükröző beállítást választja az album számára.71 A képet Kosztolányi Dezső 1917-ben így jellemezte: „Itt egy megható alakot bámulok, melyet alig-alig ismernek. A beesett, csontos arcot rövidre nyírt ősz szakáll keretezi, a hosszú haj csapzottan simul előre, a halántékra, a bajusz magyar, az orr egyszerű, de finom, az egyik kéz botot, a másik kalapot tart. Még a szemüvegzsinórt is észrevenni, mely a lehajtott galléron, az ingmellen lelóg, a mellényig. Egy óriás életből egy csöpp bensőség."72 Arany László leírása szerint atyja haja, szakálla itt már egészen fehér. Teljes, de nem hosszú szakállt visel, öltözete fekete kabát és sávos barna nadrág.73 A botos-kalapos fotón kívül készült egy kép álló helyzetben, teljes alakban, bal keze könyvállványon nyugszik, jobb keze egy szék előtt van leeresztve.74 A harmadik példány szintén álló helyzetű térdkép, melyből, Arany László tanúsága szerint, egy qarto nagyságú változat is létezik.75 Végül van egy ülő helyzetű egész alakos, félprofilos kép.76 Ellinger Ede fényképét Arany nem akarta a nyilvánosság elé engedni. Azonban a magyar írók segélyegyletének ajánlották fel a sokszorosítási díjat, jótékony célra, így Arany végül beleegyezett a terjesztésbe.77 Egy 1917-es montázs és jelentése A portrék áttekintéséből körvonalazódnak az Arany-ábrázolások legfontosabb típusai és irányai: a költői identitást mindentől, a nemzeti jelleg ideológiai vonatkozásaitól is függetlenül felmutató Arany (1855); a költői identitásának nemzeti jellegét, de társadalmi és intézményi függetlenségét kiemelő, Petőfi-galléros Arany (1856); a költőt és költészetet közösségi, országos szinten reprezentáló, Barabás-féle beállítás (1856, 1884); a nemzeti és epikus költőt felmutató Izsó-féle ábrázolás; az 1863-as kép családfője; az 1865-ös és 67-es fotók akadémiai titkára és a nemzeti felbuzdulásnak ellentmondó „jeltelensége", végül a kötöttségeiből 71 Beke József: Bonyodalmak az Arany-versszövegek és -magyarázatok körül, Forrás 2014/10., 75-89., itt: 84. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a Matúra Klasszikusok sorozatban, illetve az Osiris kiadásában megjelent magyarázatok félreértelmezik Arany négysorosát. Nem veszik figyelembe, hogy a „Mint maradó vendég ül s áll a többi nyugodtan" sorban a „többi" kifejezés a három másik fotóra, illetve az azokon megjelenített Arany-alakokra vonatkozik. A négysoros alapkérdése tehát, hogy Arany melyik képmásával azonosul: „Menni csak egy készül: útja van: ez leszek én!" 72 Arany János, Pesti Napló, 1917. febr. 18. 73 Arany 1888, 531. 74 Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti és Relikviatár/Fotógyűjtemény, F. 3102. Megtekinthető: http://resolver.pim.hu/bib/PIM760665 75 Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti és Relikviatár/Fotógyűjtemény, F. 4612. Megtekinthető: http://resolver.pim.hu/bib/PIM764813 76 Petőfi Irodalmi Múzeum, Művészeti és Relikviatár/Fotógyűjtemény, F. 4615. Megtekinthető: http://resolver.pim.hu/bib/PIM764819 77 Wagner 1967, 792. 19
