Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 3. szám - Hász-Fehér Katalin: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli” – Az Arany-ábrázolások jelentéséről

1855-ös rajzához hasonló. A felvétel keletkezéséről semmiféle adat nem található az Arany-irodalomban, magának a fotónak és Arany külsejének az adatai ugyanakkor ellentmondanak egymásnak. A veszprémi születésű biedermeier festő, Borsos József (1821-1883), vagyonát vesztve, csak az 1860-as évek elején telepedett át Budapestre, és nyitotta meg Doctor Alberttel együtt fényképészeti műhelyét, akkor még engedély nélkül. A sajtó 1862 januárjában kezdte hirdetni műtermüket.61 A kép tehát nem keletkezhetett 1861 előtt (hacsak nem volt korábban is illegális műtermük valahol), ugyanakkor Arany külseje, mint azt az egy évvel későbbi, 1863-as családi fénykép igazolja, ekkor már jelentősen átalakult az 1850-es évek közepéhez képest. A Borsos és Doctor-féle felvétel hitelessége ennek megfelelően további kutatásra és bizonyításra szorul.

Az első hiteles és közismert fénykép Arany Jánosról Országh Antal 1863-as családi felvétele. A képen ülő helyzetben Arany János, Arany Jánosné és Juliska, felettük álló helyzetben Arany László és a jövendőbeli vő, Szél Kálmán foglal helyet. Arany László leírása szerint atyjának itt „egész alakja látható, bár igen kicsiny méretben. Öltönye magyaros szabású, de kényelmes zeke, magyar nadrág és csizma. Haja és bajusza, mint az Izsó-féle szobron. E fénykép, mint legifjabbkori fényképi fölvétel nyomán festett Horovitz Lipót 1887-ben egy életnagyságú mellképet, melynek alapján készült a jelen kiadáshoz csatolt egyik metszet.''62

61 Lázár Béla: Borsos József, Művészet 12(1913)/8, 302-309.; Csordás Lajos: Borsos József-festő, grafikus, vendéglős, Népszabadság, 2001. december 20., ld.:

http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=30105&DocID=30923#309, letöltve 2016. nov. 1.; Farkas Zsuzsa: Borsos József második élete, http://mek.oszk.hu/01600/01605/html/dokumentum.htm, letöltve 2016. nov. 1.

62 Arany 1888, 531.

16