Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
különbségek. így kerülhet például a „félfasisztának" minősített „nemzeti radikalizmus" paradigmájába Gömbös Gyula és a tőle eltávolodó Bajcsy-Zsilinszky Endre.104 Másik főszereplőnkre térve leszögezhetjük: Németh valós geopolitikai okokra és a jellegzetes népi gyarmatvízióra egyaránt építő, megoldás gyanánt a magyar megújulásból összeurópai reformot vizionáló terve ellentmond a populizmusnak, mindenekelőtt a koncepció elitizmusa (lásd az „új nemesség" koncepcióját) miatt. Hogy mégis Némethen és a népieken ragadt a populizmus egyre többet hangoztatott és egyre kevesebbet jelentő bélyege, az meglepő módon részben Borbándi Gyula alapvető fontosságú opusának köszönhető. A szintézisét emigrációban író, azt először németül megjelentető Borbándi ugyanis egy fordítástechnikai döntés nyomán helyezte máig hatóan ebbe az értelmezési keretbe a népieket: „Az elnevezés problémájával magam is szembesültem, amikor a népi mozgalomról szóló német nyelvű munkámat írtam. A német nyelvben nincs a populizmuson kívül olyan szó, amely a népiség fogalmát pontosan kifejezné. A völkisch használhatatlanná vált a hitlerizmus által történt kisajátítás miatt, a volkstümlich népies-t jelent, a volkhaft ritka és nem fedi igazán a fogalom tartalmát. Marad tehát a Populismus, amelynek átvételére az is ihletett, hogy az olasz Franco Venturi az orosz népi irányról, a narodnyik mozgalomról írott tudományos igényű és nagysikerű könyvének az »II populismo russo« címet adta."105 Összegzésképpen megállapíthatjuk: Németh László minőségszocializmusa szemléletében konzervatív - tehát jobboldali -, gazdasági és politikai céljaiban viszont baloldali utópia volt. Eklekticizmusa miatt okkal nevezhetjük harmadikutas - némethi terminussal: harmadikoldalas - víziónak. Bár Bajcsy-Zsilinszky nemzeti radikalizmusa is megkapta ezt a jelzőt106, minden, egyébként őszinte szociális követelése mellett is inkább jobboldalinak minősíthető, noha a populizmus értelmezési mezejében is elhelyezhető. Az a tény, hogy a tárgyalt két teoretikus a korban - egy pillanat erejéig - közel érezte egymáshoz magát, a harmincas évek kavargó ideológiai szellemiségének és a monolit hatalmi struktúrát különböző pontokon megbontani igyekvő reformdühnek a jele. A Bethlen István által felépített rendszerről a konzisztens bal- és jobboldali „támadások" egyaránt leperegtek, a gazdasági világválság azonban új helyzetet eredményezett, mely a bethleni modell bukásához vezetett. A válság felértékelte a különböző reformterveket, másrészt a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali törekvéseknek is lendületet adott (egész Európában). így kerültek előtérbe az ideológiailag inkonzisztens válaszok, például Németh László és Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai utópiái. 104 Janos együtt tárgyalja többek között a Lengyel Nemzeti Egyesülés Táborát, a szerb Milan Stojadinovicot, Gömbös Gyulát és Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Janos, Andrew C., Haladás, hanyatlás, hegemónia Kelet-Közép-Európában, Helikon, 2003, 200-211. 105 Borbándi Gyula, Fogalomzavar a populizmus körül, Forrás, 1993/február. 106 „Zsilinszky válaszaira ugyan mindvégig jellemző volt egy harmadikutas, nacionalizmusból fakadó politika, de az szinte már kezdettől fogva a német imperializmussal szemben épített sáncokat." Sebestény, Bajcsy- Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja..., 186. 57
