Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
1935-ös romániai utazás.81 Utóbbi, vagyis a Közép-Európa gondolat egyfajta gyakorlati próbája nyomán vetette papírra a Magyarok Romániában című munkáját, melyben a széles körben tapasztalt érdektelenség miatt leszámolt a fenti értelemben vett dunatáji reformmal. Németh írását az erdélyi magyarság elleni (hátba)támadásként értékelte Bajcsy-Zsilinszky, aki hetilapjában, a Szabadságban vonta kérdőre az írót és „szellemileg egyenetlen, politikailag iskolázatlan és igazságtalan tanulmányát" (többek között „téves" „tévedések"-et emlegetve82). Bajcsy-Zsilinszky szerint a románságot érdemén felül értékelő „szerencsétlen útirajz"-ban burjánzik a „tárgyilagosságba burkolózó, tudálékos sznobság". Vitriolos kritikája végén a politikus-publicista Németh rendszerkritikusságát is megkérdőjelezte: „Idehaza kellene a szabad és bátor bírálat és pedig nemcsak úgy, hogy két évben egyszer rászánjuk magunkat egy félig-meddig bátrabbacska kritikára, amelyre aztán mérhetetlen nagyképűséggel hivatkozunk évszámra, mintha isteni kinyilatkoztatás történt volna e jámbor sorokban. "83 Nem tudni, foglalkoztatta-e a fenti elmarasztalás Németh Lászlót, aki a második bécsi döntés előtt már a jó szomszédság kialakításának szükségességét hangsúlyozta. Ugyanakkor felismerte a revíziók árát is, ami egyáltalán nem volt evidens a korban, hogy csak Márai Sándor84 vagy Kodolányi János85 példájára hivatkozzak ehelyütt. Másrészt viszont Németh szóhasználata - aki ismerte a Mitteleuropa-tervet „Grófira um.schaft"-tá alakító Karl Haushofer geopolitikai koncepcióját86 87 - helyenként kétségkívül magán viseli korának beszédmódját és látásmódja is rokon a német Volksgeschichtével. Ám „a keleteurópai tej testvériség historista utópiája" ennek ellenére „autentikus hazai gondolatként értékelendő", és jelentősége éppen abban rejlik, hogy „megőrizte egy alternatív világkép elemeit a népi mozgalom diskurzusában, amely nem engedelmeskedett a völkisch szociáldarvinizmus logikájának".87 Mindez alighanem Németh nyitottságának és olvasottságának volt köszönhető. A közép-európai „tejtestvériség" honi főideológusa nagyra becsülte a környező népek szellemi teljesítményeit, például a jugoszláv eszmeiséget hirdető Ivó Andric és a horvát Miroslav Krleza nézeteit.88 Ezeknek a szellemi hatásoknak azonban nem lehetett 81 Némethet Keresztury Dezső, Boldizsár Iván és Szabó Zoltán is elkísérte. „Kiírt" tapasztalataik komoly sajtópolémiát eredményeztek. Lásd: Nagy Pál, A romániai útirajz vitája, Korunk, 2001/5. 99-103. 82 Bajcsy-Zsilinszky szerint Németh szövege „éppúgy hemzseg a téves és könnyelműen kimondott s szinte negédesen kihangsúlyozott tévedésektől és előírásoktól, mint Boldizsár Iván tanulmánya a Napkeletben". Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ne bántsuk Erdélyt!, Szabadság, 1936. jan. 19., 2. 83 Uo. 84 „A magyar állam nemzetiségei soha nem lehetnek hűtlenek a Szent István-i állameszméhez, mely az együttélés, a boldogulás olyan lehetőségeit, méltányos feltételeit nyújtja számukra, legigazibb életérdekeit oly mértékben biztosítja, mint egyetlen más állameszme sem." Márai Sándor, Röpirat a nemzetnevelés ügyében, Bp., Révai, 1942, 58., 63-64. Márai világháborús cikkei és későbbi reflexiói közti ellentmondásokhoz: Bartha Ákos, A harmadikutas Márai vallomásai, Irodalmi Jelen, 2014/5., 92-101. 85 Kodolányi az első bécsi döntés után folytatást várt, hogy „helyreálljanak a természetes kereskedelmi utak Észak felé". Ám ugyanő nemcsak a területet, hanem a visszacsatolt embereket is üdvözölte, mivel kint felnőtt egy új generáció és „ezt az új nemzedéket már nem lehet rászoktatni a mi neobarokk életformáinkra, alázatosan csúszó-mászó szolgaságunkra". Kodolányi János, Esti beszélgetés, Bp., Magyar Élet, 1944, 175-176. 86 Őze Sándor, Nemzeti helyzetértékelés Németh László és Bibó István gondolkodásában /., Magyar Szemle, 2010/3-4., 64-86. 87 Romsics Gergely, Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941, Bp., ÚMK, 2010, 367. 88 Fried István, Németh László Közép-Európája, Tiszatáj, 1996/3., 50. 53
