Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
politikai hozadéka abban a közegben, ahol egy egyszerű bilaterális gazdasági együttműködés sem valósulhatott meg (lásd Milan Hodza csehszlovák miniszterelnök 1936-os tervét).89 Utolsó támpont gyanánt természetesen érintenünk kell az 1943-as szárszói beszédet is. Németh itt megerősíti, hogy a változásnak a középosztályból kell erednie, pontosabban azokon „az apró szigeteken", ahonnan meg lehet változtatni „fokról fokra az egész társadalmat". „Az igazság az, hogy a nagy medence, amelyből az egész nemzet eredt, valóban a parasztság. A delta azonban, amely felé az egész nemzet tart: az értelmiség" - fogalmaz egyértelműen, Erdei Ferenc munkásuralmat vizionáló, történelmi szükségszerűségre hivatkozó előadásának ellentmondva. A másik fontos pont, a pápua-hasonlattal elhíresült „magyar út" kérdése, mely jól illeszkedett két világháború közti Kelet-Közép-Európa nativista diskurzusába is: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik szerint Uj-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most föláll valaki, és azt kérdi: Nem lehetne Uj-Guinea a pápuáké? Ez a — harmadik oldal. "90 Németh magyar útja az őshonosokat patronálta, hasonlóképpen, de nem olyan élesen, mint Bajcsy-Zsilinszky „pozitív fajvédelme".91 Végezetül érdemes egy gondolat erejéig visszakanyarodnunk Németh László Nemzeti radikalizmus című írásához és a majd tíz évvel későbbi emlékeihez (Magam helyett), mivel ezek a szövegek egyszerre nyújtanak adalékokat a minőségszocializmusról és Bajcsy- Zsilinszky pártjáról. Németh a fajvédelem és kommunizmus közt hányódó tömegből kinövő süvölvénypárt92 érdemei közt említi a magyar irodalmi hagyományt és a célokat is. A kortárs reakció és a visszaemlékezés közti feszültség ellenére már 1934-ben kritikus volt az NRP vezetőivel szemben: „A párt két vezetője, Zsilinszky és Féja, minden heroiz- musuk ellenére két iskolapéldája a mi magyar betegségünknek. Egyikükben a középnemesi, magnakartás délibáb táncol, másikuk előtt a parasztmitológia'' - tette hozzá nem minden meggyőző erő nélkül, rögtön értékelve is a párt lehetőségeit: „a nemzeti radikalizmusnak, úgy hiszem az a legnagyobb érdeme, hogy (...) helyes politikai közérzetet alakít ki. Csakhogy (...) ahhoz, hogy a nemzeti radikalizmus sarjadó szervezetei igazi mozgalmat lobbanthassa- nak fel, két dologra van szükség: példára és tudományra. "93 Közel egy évtizeddel később - Bajcsy-Zsilinszky 1936-os kritikája után - így vélekedett a nemzeti radikalizmusról: „A fasizmus egyezkedett benne a marxizmussal, s mindenik Verbőczivel. A legerősebb Szabó Dezső nyoma volt benn, s Szabó Dezső pártprogrammá tételezve mégiscsak többet ígért a meglevőknél. Az aggasztó itt is aféjizmus volt: több gőz, mint meggondolás. Nemzeti radikalizmus 89 Vö. Bartha Ákos, Tojástánc a populizmusok körül: A magyar népi mozgalom fogalmi keretei és regionális dimenziói, Múltunk, 2014/4., 97-98. 90 Németh László, Második szárszói beszéd [1943] = Uő, A minőség forradalma - Kisebbségben..., 1280., 1289., 1290. 91 Vö. „Még ki sem hűltek az évről évre ezerszámra elhagyott magyar fészkek s máris ott melegszik bennük a förtelmes idegen, aki nem dolgozni jött a munkát kereső kivándorolt magyar helyébe." Előőrs, 1928. márc. 15., 1—4. (Bajcsy-Zsilinszky Endre bemutatkozó vezércikke.) 92 „Én ezt a pártot nemcsak a Bajcsy-Zsilinszky Endre programkönyvéből ismerem s nem csak Féja Géza irodalmi izgatásaiból. Ismerem abból az időből, amikor még meg sem született, ifjúsági mozgalmakból, egy elméletileg szervezetlen, fajvédelem és kommunizmus közt hányódó tömeg kapkodásaiból. A »süvölvények« mozgalma volt ez, ahogy a marxisták mondják, a magyar narodnyikoké, akik ösztöneikhez sehogy sem találták meg a pontos fogalmazást. Azóta mégis csak megszülettek. Van pártjuk, újságjuk, mandátumuk, szervezetük." Németh, Nemzeti radikalizmus [1934]..., 553-554. 93 Uo, 554., 558. 54
