Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)

Külpolitikailag Németh Bajcsy-Zsilinszkyhez hasonlóan hangsúlyozta a magyarság regionális vezető szerepét, ám vele ellentétben elvetette Nagy-Magyarország eszméjét. Míg tehát Némethet „sérült, kisnépi tudat”75 jellemezte, Bajcsy-Zsilinszkynél „sérült, nagynépi tudat"-ró\ beszélhetünk. Németh mint a népi írók többsége, etnikai-kulturális megoldásokban, először a belső revízióban - vagyis a trianoni Magyarország megreformálásában majd azt követően etnikai revízióban gondolkodott. Hiszen „az európai határ- sorompók egyelőre elég jól he vannak verve, s a mi kedvünkért nem kezdik tologatni őket. Ha majd meglazulnak, legyen gondunk rá, hogy kifelé s ne befelé jöjjenek. (...)A magyar kicsi nép (...) A kevesebb joga az élethez az, hogy különb. (...) Ha a magyarság: alvó, zárt spalettájú ház, akkor a kisebbségi magyar sors tévelygés. De ha a magyarság eszme, akkor minden kisebbségi magyar egy apostol. Minek az apostola? Annak a jövő birodalomnak, amelyet a német, orosz és olasz tömbök közé rajzol ki az itt élő kis népek közös érdeke. (...) A magyar reform akkor győz igazán, ha a minőségszocializmus példájával a környező népek urait megbuktathatja, s rokon talajból rokon folyamatot indít meg a nagy közös érdekekért. "76 Erre a szerepre már a Debreceni Kátéban alkalmatlannak tartotta a magyar politikai elitet, de 1935-ben már múlásra érettnek ítélte a kisantant országok vezetőgarnitúráját is.77

Németh létfontosságúnak tartotta a „kert-"78, „sziget-” és a „telep”-ideológia elterjesztését az egész térségben, amin egyfajta minőségi vegyestulajdon-rendszert értett, a „közösség által ellenőrzött, de egyéni úton megművelt és hasznosított” tulajdonformát. E konstellációban a „sziget" egyrészt az egyéni gazdaság, másrészt a politikai önkormányzattal rendelkező szövetkezet, harmadrészt maga az ország („Telepes-Magyarország"). A telepesek pedig, akik a „szigeteket" megszállják, a bürokrácia feleslegessé vált tagjaival és a városi munkanélküliekkel kiegészült „új nemesség" „munkahadserege" 79 A koncepció fókuszába tehát nem a földosztás értelmében vett földreform, hanem a minőségi szövetkezetesítés került. Németh károsnak tartotta a kisbirtokosság gyarapítását, mivel értelmezése szerint a bajok csak újratermelődnének. Ez a tézis szöges ellentétben állt Bajcsy-Zsilinszky ismertetett földbirtok-politikájával.80 Ami a közigazgatási felépítést illeti, Németh „tájhazák"-ban gondolkodott, melyeket „telepekből felépülő autonóm igazgatású régiók"-nak képzelt el, külön képviselettel („tájtanács"). A kormány és a vélhetően erős jogkörrel bíró államfő kezében összpontosult volna „az állami tulajdonban lévő nagyipar, a pénz- és külügy, a hadsereg, a kereskedelem és az egyéb stratégiai ágazatok". Németh a népért folytatott heroikus küzdelemre buzdított, mivel csak az „új nemesség" reformjai menthetik meg a magyarságot, a környező népeket, és végső soron Európát a nemzetiszocializmus és a kommunizmus leigázásától.

A valóságtól elrugaszkodott elméletet a politikai gyakorlat sivársága oltotta ki végleg, belpolitikai téren az Új Szellemi Front hamvába holt kísérlete, külpolitikailag pedig egy

75 Fűzi, A Tanú (II. rész)..., 86.

76 Németh László, A reform [1935] = Uő, Sorkérdések, Bp., DIA-PIM, 2016, 236-241.

77 „[...] a kisantant vezetők ma népeik felületesebb érdekeit képviselik. Hivatkozzunk mi a mélyebbekre. A következő magyar nemzedékkel már meg fogom értetni magam, kiáltotta át Benes Érsekújvárnál a határon. A következő cseh nemzedékkel, talán mi is, küldjük vissza neki a kiáltást." Uo., 241. Vö. Bárdi Nándor, A közép-európai „tejtestvériség" : Németh László víziója, Európai Utas, 2001/2. 38-42.

78 A kertmetafora kontextusait Szilágyi Zsolt tárgyalta behatóan a kecskeméti Németh Lászlóéin lékkonferencián (2016. március 8.). Lásd továbbá: Szilágyi Zsolt, Város-tanya-kapcsolat a Horthy-kori Kecskeméten, Tér és Társadalom, 2011/2., 42^3.

79 A munkahadsereghez lásd továbbá: Németh László, A magyar élet antinómiái [1934] = Uő, A minőség forradalma - Kisebbségben..., 580-581.

80 Vö. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Egyetlen út: a magyar paraszt, Bp. Kelet Népe, 1938.

52