Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
az író számára egy kelet-európai parasztállam megteremtésének elszalasztott lehetőségévé.68 Németh a megújult magyarság által vezetett dunai államszövetség, a nem marxista „minőségszocializmus"69 és a közép-európai „tejtestvériség" eszméjének megvalósítását tűzte ki célul. Ám a munkásuralmat elvető, a német újkonzervatív ideológiából sokat merítő70 „minőségszocializmus" a gazdasági és politikai eltömegesedést eredményező társadalmi haladás eszméjét is kritizálta. Az „antimodernista modernizáció" paradoxona nem egyedi a régióban, sőt az ősi mintából való megújulás kívánalma meglehetősen általános elképzelés volt Kelet- és Kelet-Közép-Európában.71 A nyugathoz való felzárkózás vágyálmát Spengler, Ortega, Orwell vagy Huxley modernitáskritikája is hűtötte (értelemszerűen jóval szűkebb körben). Ebből a látószögből az Adam Smith nevével fémjelzett szabadversenyes kapitalizmus ugyanúgy élhetetlen világot kínált, mint a dogmatikus marxi vízió. „A marxizmus ellen azért küzdők, mert az álló rendet gépmechanizmussá akarja süllyeszteni" - fogalmaz Németh Marxizmus és szocializmus című írásában 1934-ben72, hasonlóan Bajcsy-Zsilinszkyhez, aki konzervatív gyökereiből fakadóan fiatalkorától egészen haláláig irtózott a mechanikus rendszerektől.73 1930-as pártprogramja szerint a cél „visszaadni az embernek a maga emberi szabadságát, méltóságát, egyéniségét, büszke szárnyait, letaszítani bitorolt trónusáról a Gépet, a gép urává avatni ismét a diadalmas szárnyas Embert".74 Az igazi forradalomnak Németh László szerint nem a társadalomban, hanem az egyénben kell végbemennie. Nemigen szokták hangsúlyozni, de az egyén - jóllehet, nem öncélú - önmegvalósítása (pl. értelmes munka, minőségi élet) klasszikus liberális igény, ami természetesen nem zárja ki a gazdasági liberalizmustól való elhatárolódást. 68 Bajcsy-Zsilinszky az 1918-as forradalmat jó ideig egy „destruktív", polgári radikális „zsidó- vircsaft" puccsának tartotta, amihez a tőrdöféslegenda alapján értelmezett összeomlás adta a szomorú hátteret. A harmincas évek elején azonban - mint láthattuk - már kapcsolatban volt a korábban „héber prófétaként" elmarasztalt Hatvány Lajossal, az 1935-ös választáson pedig együttműködött két volt „októbrista" miniszterrel, Nagy Vincével és Juhász Nagy Sándorral is. Egyik 1935-ös kampánybeszédében - mely mindig alapos forráskritikát igénylő műfaj - külön kiemelte, hogy revideálta álláspontját 1918-cal kapcsolatban. Sebestény, Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja..., 149-151. 69 A nem marxista szocializmus a régebbi vélekedésekkel szemben nem fából vaskarika. A szocializmus jellegzetes baloldali programideológia, melynek egy jól behatárolható korszakában - az 1890-es években - valóban kizárólagos része volt a szöveghű marxizmus. A szocializmus mint eszmerendszer ugyanakkor sokkal előbb létezett, mint a marxizmus, másrészt a két világháború között a magyar és német szociáldemokrácia gyakorlati politikája túl is lépett a marxizmuson. Peyer Károly például büszke volt arra, hogy soha nem olvasta a Kommunista Kiáltványt. Az információkért Paár Ádámnak mondok köszönetét. 70 Vö. Békés Márton, A hagyomány forradalma: Németh László politikája, Kortárs, 2009. 71 Vö. Trencsényi Balázs, A nép lelke: Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európábán, Bp., Argumentum, 2011. 72 Németh László, Marxizmus és szocializmus [1934] = Uő, A minőség forradalma - Kisebbségben..., 559-566. 73 „Ha az állam valóban organizmus, akkor a radikális operációs tervek nem vezethetnek jó eredményre." Zsilinszky Endre, Destruktivizmus és konzervativizmus, Budapesti Hírlap, 1912. júl. 27. A „mechanikus" demokráciákról és államokról vallott kései nézeteihez lásd: Bajcsy-Zsilinszky, Andrew, Transsylvania. Past and future, Geneva, 1944 és Bajcsy-Zsilinszky Endre: Die Minderheitsfrage und die innere Föderalisierung Ungarns. OSZKK. 28. fond. 12. (1944) 74 A mondat folytatásában nem maradnak el a jellegzetes nemzetkarakterológiai fejtegetések sem: „ebben a szentséges nagy célban találkozik a magyarság remek• eredetisége, szabadságra, nagyvonalú életre termett ereje s a vágya, akarata, harci készsége egy emberibb élet után - az emberiséggel". Bajcsy-Zsilinszky, Nemzeti radikalizmus..., 13. 51
