Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
sem ódzkodó Bajcsy-Zsilinszky, vagy a vele meglepően őszinte (egyébként igen sikeres manipulátor) Kozma részéről.38 Bár két eltérő habitust és politikus karaktert figyelhetünk meg a fenti idézetekben - a „programorientált" Bajcsy-Zsilinszkyt és a „hivatalorientált" Kozmát39 a diskurzus a személyeken túlmutatóan is érdekes. Tudjuk, a két háború közti Magyarországon a különböző ellenzéki ideológiák közeledését, vagy legalábbis a köztük létrehozandó érdemi párbeszédet kölcsönös gyanakvás nehezítette, mely főként a nyugati országokénál élesebb, szociokulturális alapozású, a századelőig, és mindenekelőtt 1919-ig visszanyúló ellentétekből fakadt. A harmincas évek Magyarországán ráadásul az alapvető kategóriákat sem volt mindig könnyű azonosítani. Talán elég, ha az eredendően radikális jobboldali bajtársi szövetségekre gondolunk, bennük jó néhány baloldali, sőt kifejezetten kommunista meggyőződésű fiatallal, illetve a népi meggyőződésű turulisták külön frakciójával.40 Nem véletlen, hogy Németh László a Turul Szövetség debreceni kerületének lapjában, az Új Vetésben jelentette meg 1933-ban programadó írását, a Debreceni Kátét. Németh ebben az írásában arról értekezett, hogy „a mi századunk nem ismeri el sem a Népszövetséget, sem a népek önrendelkezési jogát, sem a védtelenül hagyott lelki és fizikai határokat. (...) Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc megint a test középvonalába kerüljön, s olyan vezérlő réteget kell uralomra juttatnunk, melynek tudomása van a testről és helyzetéről." A szerző a politikai elit alkalmatlanságát hangsúlyozva nem kerülte meg a kor egyik kényes, bár utólag felértékelődött kérdését sem: „A faji gondolatra kell hát felesküdnünk? Ha a faj embertani fogalom: nem. Ha erkölcsi: igen." A külpolitikai célokat illetően pedig - Bajcsy-Zsilinszkyhez hasonlóan, ám más következtetéssel - a Duna menti népek összefogását és a belső revízió elsődlegességét hirdette: „Minél súlyosabbak leszünk magunk, annál közelebb csúszik felénk e szövetség súlypontja, s minél nemesebb szerephez jutunk e szövetségben, annál szabadabban bontakozhat ki nemzeti erőnk."41 Vagyis a belső revíziót a külpolitikai megerősödés tovább generálná, vélte Németh. Ehhez az ideológiai szinkretizmushoz csatolta Bajcsy-Zsilinszkyt egykori szerkesztője, Féja Géza 1965-ben: „ha az Előőrs számait lapozgatjuk, nem lehet kétségünk afelől, hogy a jobb- s baloldal keveredett hasábjain" - fogalmaz.42 Mégis, a maga korában ez az eklektikusság alig érintette a baloldalt. Bajcsy-Zsilinszky 1931-ben a „nacionalista világmozgalom"-ban pozícionálta pártját, elismerve: „hiába is tagadnák, ennek az új magyar nacionalista mozgalomnak vannak érintkezési pontjai az olasz fasiszta, a török kemalista s talán még a német nemzeti szocialista mozgalommal is." Ám „az én egész rendszerem az ősi nemzeti önkormányzat modern formák között való megvalósítása, mely elutasítja a merev fasiszta hierarchiát éppúgy, mint az egyoldalú érdekképviseleti rendszert és törvény- hozást. "43 - tette hozzá. A korabeli megnyilatkozásokat vizsgálva leszögezhető: Bajcsy- Zsilinszky magántulajdon-párti - radikális retorikájú - kapitalizmuskritikája főképp 38 Kozma így hűti le barátja ambícióit: „Te lehetsz egy párt első vezérei között és lehetsz annak a pártnak a lelkiismerete, harci kürtje stb., de nem lehetsz egyedüli vezére. (...) Te nem tudsz tömegeket a magad személyéhez kapcsolni. (...) Te nem vagy organizátor." Kozma Miklós Bajcsy-Zsilinszky Endrének. 1930. nov. 21. MNL OL. Kozma Miklós iratanyaga. K 429 14. A többi idézett levél ugyanitt. 39 Enyedi Zsolt, Körösényi András, Pártok és pártrendszerek, 2001 (tankonyvtar.hu - kivonat), 6-7. file:///C:/Users/i/Downloads/2011_0001_520_partok_partrendszerek%20(7).pdf (Letöltve: 2016-08-03) 40 Vö. Kerepeszki Róbert, A Turul Szövetség 1919-1945. Egyetemi ifjúság és jobboldali radikalizmus a Horthy-korszakban, Máriabesnyő, Attraktor, 2012. 41 Németh László, Debreceni Káté, Új Vetés, 1933/3., 1-2. 42 Féja Géza, Szabadcsapat, Bp., Szépirodalmi, 1965, 217. 43 Bajcsy-Zsilinszky Endre, A jövő feladatairól, Előőrs, 1931. jan. 3., 3. 46
