Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)

Az ideológiai háttérrel és a politikai koordinátákkal kapcsolatban sosem haszontalan a megjelent anyagok mögé pillantani. Ehhez esetünkben jó lehetőséget biztosít Bajcsy- Zsilinszky kiterjedt levelezése. 1929 őszén az alábbiakat vetette papírra egy igen barátságos hangvételű levélben: „a világnézeti különbségek is igen sokszor csak látszatok: »jobb« és »bal« sokszor csak szó, kétes értelmű terminológia, esetleg csak helyzet, vagy ugyanannak a dolognak más oldalról való megvilágítása". Bajcsy-Zsilinszky bábeli zűrzavart emleget bal- és jobboldal között, mert „az édes magyar nyelvnek szinte minden szava más és más jelentésű és jelentőségű közöttünk. Ezért nem ismerjük és nem is értjük egymást, pedig bizonyos vagyok benne, hogy sokkal többen gondolunk és akarunk egyet, mint képzeljük."33 A fenti sorok címzettje az az ember volt, aki bemutatta egymásnak Németh Lászlót és Bajcsy-Zsilinszky Endrét, vagyis Földessy Gyula.34 A jobboldali elhajlással nemigen vádolható irodalom- történésszel Ady kapcsán keveredett polémiába a nagy kedvvel vitázó35 politikus, még jócskán nemzeti radikális korszaka előtt.36 1927-es cikkében nem értett egyet sem a zsenikultuszt népszerűsítő (liberális) Fenyő Miksa, sem a destrukciót emlegető (konzervatív) Szász Károly álláspontjával. Ez nem is meglepő, hiszen a cikkét Duce-idézettel záró politikus egyértelműen fajvédő álláspontot foglalt el a konfliktusban - új dimenziót adva ezzel a vitának.37 Ám nemcsak irodalmi ügyekben fejtette ki nézeteit Bajcsy-Zsilinszky, de Kozma Miklóssal a pártalapítás esélyeit is hosszasan latolgatták. 1930. október 13-án kelt levelében például az alábbiakról értesítette barátját: „kidolgoztam egy szerintem nemcsak a mának, sőt legkevésbé a mának, hanem a következő évtizedeknek szóló pártprogramot, mely radikális ott ahol kell, és konzervatív ahol van és érdemes mit konzerválni". Kozma november 17-i válasza szerint ugyanakkor csak „a többi jobboldali párt kilátásait" rontaná az alakulat. Ellenvetéseire nem maradt el Bajcsy-Zsilinszky replikája: „a sűrűsödő baloldali veszedelmekkel szemben egy állóképesebb, magyarabb, és radikálisabb pártra van szükség (...) hogy a kormányrendszernek nemzeti jellege megmentessék (...) Egy művet írtam, melyhez foghatót, a magyar sorskérdésekről átfogóbbat nem írtak magyar nyelven Zrínyi Afiuma óta" - tette hozzá már másnap. A levelezésben tehát mindkét Szegedről induló ellenforradalmár határozottan a jobboldal körébe vonja a megalakulni készülő Nemzeti Radikális Pártot, ami nem tekinthető puszta nosztalgiának vagy illedelmességnek a konfliktusoktól soha33 Bp. 1929. okt. 24. Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Földessy Gyulához. Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum. (2015-ben került be Vígh Károly hagyatéka a RETÖRKI Archívumába, benne néhány Bajcsy-Zsilinszky Endrére vonatkozó dokumentummal. Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll.)

34 Németh, Magam helyett..., 398.

35 Kevésbé közismert, hogy Bajcsy-Zsilinszky a Nyugatban recenzálta a Rokonokat, hitet téve a közügyként felfogott irodalom mellett. A politikus a realista Móriczot ünnepelte, ám sajátos érvekkel: „nagy része van Móricz Zsigmondnak abban, hogy mi fiatalabbak, akik végkép elundorodtunk a 67-es világ avult és hazug, díszmagyaros és szavaló műhazafiságától, megtaláltuk az utat egy új nacionalizmus felé, amely a nemzet fogalmát már a magyar népre készül újjászabni", vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Rokonok, Nyugat, 1933/3.

36 Földessy a harmincas évek elején aztán az NRP-hez kötődő ifjúsági szervezet, a Márciusi Fiatalok irodalmi szemináriumát is vezette. Sebestény Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártja 1933-1936, Bp., Tankönyvkiadó, 1988, 97.

37 Szászék „gyűlölik Adyt, mert lápvirág volt. Mi a lápot gyűlöljük" - fogalmaz. Fenyőék pedig szerinte ösztönösen és gyorsan megérezték, hogy Ady lelki alkata „a lelki anarchiára fejleszthető bemre és alaposan kihasználható a történelmi Magyarország elgyöngült nemzeti társadalmának további szétmállasztásához. (...) A nagy háborút mi verekedtük végig. Mi hoztuk haza katonáinkat fegyverben és a távollétünk alatt szétzüllött haza fegyverezte le őket. És most mi vívjuk a magyarfaj csendes, mégis véres polgárháborúját a zsidó kapitalizmus, a zsidó liberoradikalizmus és a zsidó szociálkommunizmus hármas egységfrontja ellen.” Bajcsy- Zsilinszky Endre, A magyar Ady, Magyarság, 1927. jún. 26., 1-2.

45