Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)

amiért rosszul kezelte a párt erős egyéniségeinek (Zsilinszky mellett Eckhardt Tibornak) az ambícióit.25 A bukás oka azonban elsősorban a társadalmi konszolidáció és a gazdasági stabilizáció radikalizmuslohasztó hatásában keresendő, valamint a párt alapvetően értelmiségi, középosztálybeli rétegpárt jellegével magyarázható.26

A többéves előkészület után 1930-ban megalapított Nemzeti Radikális Párt értékeléséhez érdemes górcső alá venni a 170 oldalas - egy pártprogram keretein túlmutató — ideológiai programot.27 Ez az iromány egyszerre veti el a meghaladottnak vélt kapitalizmust és szocializmust, hogy helyettük a középosztályra, a parasztságra és a munkásságra épített, hangsúlyosan nemzeti alapokon nyugvó új gazdasági rendet ajánljon. Az eltérő érdekek áthidalását „osztályszövetségek" lennének hivatottak szolgálni, melyeket a szerző a fasiszta Olaszország korporációs berendezkedéséből mintázott. A különböző érdekképviseletek alkotnák az országgyűlés egyik, míg a népképviseleti kamara a másik házát. Ez a rendszer és az általános titkos választójog biztosítaná a demokratikus alapú törvényhozást, de a decentralizálandó közigazgatás is nagyobb önálló hatáskört kapna a tervezet szerint. Az ország államformája gyanánt az alkotmányos nemzeti királyságot jelölte meg a szerző, aki - a klebelsbergi, konzervatív alapállású neonacionalizmussal28 szembehelyezkedve - radikális nacionalizmusként határozta meg ideológiáját. A gazdasági elképzelések tengelyébe egy radikális földreform nagyszabású telepítéssel kiegészült terve került. Bajcsy- Zsilinszky tervezetében 500 és 2000 hold közt maximálta volna a birtoktulajdont, az ezeken felüli területeket pedig 6-10 holdas kisparcellákban juttatta volna a jogosultak (elsősorban mezőgazdasági nincstelenek és törpebirtokosok) számára. A nemzeti radikálisok gazdaságpolitikája alapvetően munkavállaló-párti volt az úgynevezett „bankokráciával" szemben, támogatta a kisipart, valamint a kereskedelem magyarosítását, vagyis zsidótlanítását. Ugyanezek a szempontok domináltak a kultúrpolitikánál is, ahol a „magyar művelődés magyar fajban és földben gyökeredző"29 eredetiségét és korszerűségét hangsúlyozta az irat. A külpolitikában a kiindulópont 1918-től egészen Sopronkőhidáig változatlan: „Minden igazi magyar nemzeti külpolitika végső célja a történelmi Magyarország helyreállítása és a magyar nemzet dunavölgyi világtörténelmi szerepének visszavívása és biztosítása. "30 Ehhez a fő szövetséges Olaszország, míg a Magyarországra nézve legveszélyesebbnek tartott hatalom Németország. A dunai népek életének újjászervezése - történelmi és faji okokból kifolyólag - egy új, népből felfrissült magyar elit feladata31, vagyis fajvédelem, politikaitársadalmi reformok és birodalmi gondolat nemcsak összefüggtek, de egymást erősítették Bajcsy-Zsilinszky politikai gondolatvilágában.32

25 Ormos Mária, Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós, Bp., PolgArt, 2000.1. köt., 151.

26 Püski Levente, A Horthy-rendszer, Bp., Pannonica, 2006, 60.

27 Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Nemzeti radikalizmus, Bp., Stádium, 1930.

28 Vö. Ujváry Gábor, „Egy európai formátumú államférfi". Klebeisberg Kuno (1875-1932), Pécs-Budapest, Kronosz-Magyar Történelmi Társulat, 2014, 160-171.

29 Bajcsy-Zsilinszky, Nemzeti radikalizmus..., 111.

30 Uo., 140.

31 Az NRP választási programja - mely jellegéből adódóan részletes geopolitikai fejtegetéseknek nem engedett teret - négy külpolitikai vezérelvet különböztetett meg. Az első „kiinduló pont: Csonkamagyarországnak és a csonka nemzetnek belső megerősítése. A végső cél: a történelmi Magyarország visszaállítása." A harmadik vezérelv „a dunai népek természetes és lehetőségig érvényesítendő szolidaritása", a negyedik pedig a magyar-olasz barátság. Mit akar a Nemzeti Radikális Párt?: a Nemzeti Radikális Párt teljes programjának kivonata, fel. kiad. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bp., Sugár, 1930, 7-8.

32 Bartha Ákos, „Organikus rend" az „önvédelmi övezet"-ben. Bajcsy-Zsilinszky Endre birodalmi regionalizmusa, Kommentár, 2016/3., 68-85.

44