Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)
programjával hasonlítgatom, az alapelvekben nem látok áthidalhatatlan különbséget."5 A megértő kortárs értelmezés és az ironizáló kései elhatárolódás közti feszültség nemcsak a források helyes használatára figyelmezteti az utókor kutatóját, de egyben megfogalmazza a kérdést is: hogyan viszonyult egymáshoz a kor két meghatározó - ám igencsak eltérő képzettségű, habitusú és motivációjú - értelmiségijének gondolatvilága? Mindez, ha figyelembe vesszük az időpont különlegességét, talán nem tűnik intellektuális köldöknézésnek. Hiszen a Tanú időszaka „az utolsó történelmileg értékelhető pillanat, Németh életében pedig az első, amikor már a készültsége is ott rejlik az ösztönei mögött ahhoz, hogy a maga alkatának felfokozottságával választási alternatívát kínáljon nemzedékének, s kiálljon, vállalásának minden következményével az idő és a történelem elé. "6 A politikai alternatíva - vagyis egy másik különleges pillanat7 - pedig lehetett (volna) akár Bajcsy-Zsilinszky Endre is. * * * Németh Lászlóról itt aligha szükséges életrajzi adatokat sorolni, ellenben röviden talán érdemes szólni Bajcsy-Zsilinszky Endrének a nemzeti radikalizmushoz vezető - kevésbé közismert - útjáról. Az apai ágon Békésbe telepített szlovák jobbágy, anyai ágon magyar köznemes ősöktől származó fiatalember a Békés vármegyei Szarvason látta meg a napvilágot 1886-ban. A család már egyéves korában Békéscsabára költözött, így ebben a sajátos, markánsan szlovák gyökerű, ám modernizálódó, polgárosodó és homogenizálódó (magyarosodó) parasztias kisvárosban érték az első meghatározó impulzusok. A békéscsabai Rudolf Főgimnáziumból a kolozsvári egyetem jogi karára vezetett az útja a kitűnő tanulmányi eredményeket produkáló ifjúnak, ami a békéscsabai viszonyokhoz mérten jóval polgáriasultabb közeget jelentett.8 Itt született publicisztikai zsengéiben már fellelhető néhány olyan alapállás, amelyektől haláláig nem tágított (pl. az államalkotó „ezeréves magyar nemzet" ethosza vagy a történelmi argumentáció). A történelemformáló államférfiakra hivatkozó ifj. Zsilinszky Endre9 határozottan konzervatív, nietzschei hatásokat mutatva tömegellenes és feltűnően didaktikus gondolkodású. Az egyetemi évek fontos állomása a Lipcsében és Heidelbergben eltöltött két szemeszter (1906/07) és az ehhez kapcsolódó tanulmányutak. A békéscsabai ifjút egyszerre nyűgözik le a városok és az egyetemek, valamint Bismarck és Goethe szelleme. Ám nemcsak a szellemiség, a neves professzorok (például a modern pszichológia megalapítójaként tisztelt Wilhelm Wundt10) és a gondolatébresztő olvasmányok, de a technikai vívmányok, a munka- és lakáskörül5 Németh László, Nemzeti Radikalizmus [1934] = Uő, A minőség forradalma - Kisebbségben..., 554. 6 Fűzi László, A Tanú, Tiszatáj, 2000/10., 74. 7 „Németh nem volt politikus, de politológus szakember sem; igaz, hogy elképzelései politikai tartalommal is bírtak, de semmit sem tett azért, hogy azokat a politikai cselekvés meghatározójaként a politika szférájában szerepeltesse. A politikai rendszer tartalmi összetevőit tekintve (...) főképpen csak ideológiai kérdéseket érintett. Ha pedig a politikai cselekvéshez elengedhetetlen formai összetevőket, így a politikai szervezetekhez, politikai közösségekhez, politikai normákhoz és a politikai információ rendszeréhez való viszonyát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy igyekezett elkerülni a részrendszer bármelyik elemével való kapcsolatot is, kivételt ez alól talán csak egy-egy pillanat jelentett." Fűzi László, A Tanú (II. rész), Tiszatáj, 2000/11., 78. 8 Kolozsvár és az egyetem századelős viszonyaihoz, összetett problémáihoz: Tompa Andrea, Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben, Bp., Pesti Kalligram, 2013. Különösen: 24-33., 55-56., 109-116. 9 Ifjabb Zsilinszky Endre Kálmán 1925-ben, vitézzé avatása alkalmával vette fel magyar származású édesanyja családi nevét (fajvédő elveitől nem függetlenül). 1935-ben - tiltakozásul a választási visszaélések miatt - „letette" vitézi címét, hivatalos neve innentől fogva haláláig: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 10 Vö. Pléh Csaba, Wundt időszerűsége, Pszichológia, 1990/2., 279-315. 41
