Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)

menyek, illetve a munkásbiztosítás is nagy hatást gyakoroltak rá. Szomorú konklúziója szerint: „Magyarország vagy másképpen fog a jövőben gazdálkodni, vagy menthetetlen. "u

Hazaérkezve sikeresen ledoktorált, majd egyéves önkéntesnek állt a bécsi 1. KuK huszárezredben, ahol szinte azonnal komoly fegyelmi vétséget követett el a felettébb öntudatos, a család anyagi bajai11 12 miatt is zaklatott ifjú: szóváltást követően felpofozta egyik társát, akit leveleiben visszatérő jelleggel zsidóként becsmérelt.13 Az ügy nyolc hónapig zajló eljárást eredményezett, mely csak a Zsilinszky Mihály (volt államtitkár nagybácsi), Khuen-Héderváry Károly, Fejérváry Géza és Tisza István nevével fémjelzett magas szintű kapcsolati hálónak köszönhetően „rendeződött el". Leszerelése után Zsilinszky Békéscsabán ügyvédjelöltnek állt, ám alighogy a bécsi affér hullámai elültek, minden korábbinál komolyabb bajba keveredett. Egy családi konfliktust követően, 1911. május 14-én Gábor testvérével együtt saját otthonában halálosan megsebesítették a közismert parasztpolitikust, Achim L. Andrást. Az ügyből azonnal miniszteriális szinten kezelt ügy lett, melyről helyszínre küldött tudósítókon keresztül tájékoztattak országos lapok. A Zsilinszky fivéreket végül felmentették, Endre pedig főispáni titkárként helyezkedett el az Árva vármegyei Alsókubinban. Karrierjét azonban - megannyi kortársához hasonlóan - kettévágta a Nagy Háború, noha hivatalosan 1917-ig megőrizte ezt a pozícióját.14

Zsilinszky miután sebesülésekkel és kitüntetésekkel gyarapodva végigharcolta az 1. világháborút, sok csapattiszt társához hasonlóan15 nem tudta elfogadni a történelmi Magyarország összeomlását, és kérdéseire a hátországban keresett válaszokat. Ez vezette el az immmáron harmincas éveibe lépő fiatalembert 1918-ban az ellenforradalom táborába, és ezért vált a fajvédők meghatározó politikusává a húszas évek első felében. A Szózat című lap főmunkatársaként, majd főszerkesztőjeként militarista és antiszemita propagandát folytatott, és szociális reformokat hirdetett. Gazdag publicisztikájával ő formálta legnagyobb hatással a fajvédő külpolitikát.16 Ekkoriban úgy vélte, a liberális nemzetszemlélet helyére a „fajt" kell helyezni, helyeselte a numerus clausust, és megelégedett egyfajta visz- szafogott földreformmal. Nemsokára azonban kiábrándult a konszolidációból, így fajvédő társaival kilépett a kormánypártból, hogy 1924 őszén Kecskeméten megalapítsák az önálló Fajvédő Pártot (Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt). Két évre rá, 1926-ban Derecskén a fajvédők színeiben sikertelenül próbálta még egységes párti jelöltként 1922-ben szerzett mandátumát megtartani, vagyis megtapasztalhatta, mit jelent ellenzékben és a parlamenten kívül politizálni a Bethlen-rendszerben.17

11 Ifj. Zsilinszky Endre - szüleihez, 1900-1918. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár 28. fond. 178. 30. levél. Lipcse. 1907. márc. 2.

12 Id. Zsilinszky Endre az apai örökséget (165 kát. hold) gyarapítandó 1889 és 1894 közt részt vett az Arad megyei Medgyesháza környékén folyó parcellázásban. Ennek révén mintegy 2000 hold, jobbára szikes földterülethez jutott, s azon szikjavító kísérletekbe fogott bihari nagybirtokosokkal. Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és róla, szerk. Tilkovszky Lóránt, Bp., Kossuth, 1986, 21-22. A kísérletekbe azonban belebukott a család, amit jelez, hogy 1907-ben kétszer is árvereztek a birtokon. Bartha Ákos, Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai szocializációja és 1919 előtti ideológiai portréja, Történelmi Szemle, 2016/2., 209. '

13 Ifj. Zsilinszky Endre - szüleihez, 1900-1918. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. 28. fond. 178. 41. levél: Bécs, 1909. nov. 1.

14 Bartha Ákos, „...gyakorlati közigazgatási ember akarok lenni...": Bajcsy-Zsilinszky Endre szüleinek címzett levelei Alsókubinból (1912-1914), Fórum, 2016/2., 59-72.

15 Vö. Kozma Miklós, Egy csapattiszt naplója 1914-1918, Révai, Bp., 1931.

16 Pritz Pál, A fajvédők külpolitikai nézetei, 1918-1936, Századok, 1990/5-6., 621.

17 Sipos József, Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselővé választása 1922-ben, Századok, 2016/1., 117-132. és Bartha Ákos, Fajvédelem vidéken Bajcsy-Zsilinszky Endre derecskéi mandátuma (1922-1926) =

42