Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Bartha Ákos: Bal vagy jobb? (Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa)

Bartha Ákos

Bal vagy jobb?

Németh László minőségszocializmusa és Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti radikalizmusa1*

Bajcsy-Zsilinszky Endréről számtalan visszaemlékezés áll rendelkezésünkre. Ezek a közlések jobbára az adott politikai viszonyok és az emlékápolás íratlan szabályai szerint, az 1944-es tragikus vég fénytörésében2 születtek, méltányolandó módon respektálva az elveiért életével fizető politikus emlékét. Ha azonban közelebb akarunk lépni a történelem hús-vér alakjaihoz, érdemes a kortársakat a maguk korában, vagyis az események sodrában megszólaltatni (más jellegű forráskritikát igénylő naplókon, levelezéseken, egyéb írásokon keresztül). Bajcsy-Zsilinszkyre vonatkozóan ilyen megbecsülendő, eddig nemigen hivatkozott mű Németh László 1943-as önéletrajzi írása, a Magam helyett, melynek szerzője ekképp vall a nála másfél évtizeddel idősebb politikusról és 1934-es megismerkedésükről: „Fehér haj, vörös arc, kék szem: épp jövőben volt, s már megint rohanóban, mint egy kis Mussolini. A cikkemet is bizonyára futtában olvasta, s nem értette, mért kellett megírnom, hisz semmiben sem különbözik az ő könyvétől. Nem, Zsilinszky nem volt az árnyalatok embere. Kicsit talán meg is volt sértve, a sérelménél azonban föltétlenül nagyobb volt a sietsége. Olyan ember benyomását tette, akit a svungja megtéveszt a képességei felől. Mindent föl lehetett tételezni róla, csak öregkori tanulékonyságot nem."3 Az öntudatos ítéletalkotással sohasem fukarkodó író kemény kritikája mellett szót ejtett a politikai vonatkozásokról is: „Ha eredményesen akarunk politizálni, pártot kell csinálnunk (...). Ilyen párt és ilyen szerv azonban nem volt; vagy ami volt: a Zsilinszky Nemzeti Radikális Pártja s a Szabadság című hetilap nem sokkal biztatott. "4 Az elhamarkodott ítéletalkotás előtt, és hogy ne essünk az általunk körvonalazott hibába, érdemes megvizsgálni Németh korabeli, 1934-es vélekedését: „Én magam is próbálkozom egy ideje, hogy emberi és magyar helyzetérzésemet politikai eszmékre fordítsam, s amint a Tanú első évfolyamát a Zsilinszky

1 *A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Posztdoktori Kutatói Programja támogatta. Befogadó intézmény: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.

2 Illyés Gyula szavaival: „az olyan pályavég, mint az övé, sugarat vet a pályakezdésre is. Egy tisztaságra szánt jellem küzdi a tökély felé magát, még a rossz súrolásaival is, egy szennyező társadalomban." Illyés Gyula, Zsilinszky = Kortársak Bajcsy-Zsilinszky Endréről. Szerk. Vigh Károly, Bp., Magvető, 1984, 488.

3 Németh László, Magam helyett. Tanulmányok az életemből [1943], DIA-Petőfi Múzeum, Bp., 2011,398. Meglehet, ez az idegenkedés kölcsönös volt. Bár az ügynökjelentések gyakorta megbízhatatlanok, egy 1961-es információ szerint „Talpassy [Tibori megjegyezte, hogy Zsilinszky mindig jellemtelen embernek tartotta Németh Lászlót." Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 0-11803/18. „Ellenállók". 1961. márc. 17. („Keleti" jelentése).

4 Németh, Magam helyett..., 398.

40