Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 2. szám - Gion Nándor: Hátrahagyott írások (I. rész)

hát ha északra akarok menni, akkor északnyugat felé induljak, ha pedig délre akarok menni, akkor délkelet felé induljak az iránytű szerint. Az iránytűt a táskámba dobtam szegényes ruhaneműim közé, és elutaztam a vasasokhoz. Odataláltam anélkül, hogy az iránytűt néztem volna. Szépen felsze­relt műhelyben okítottak bennünket a szakmára, szállásunk viszont igen nyomo­rúságos volt, vastag falú, nedves épületben harmincán aludtunk egy szobában, egy másik kisebb szobában pedig tíz lány lakott, akik valamennyien az esztergá­lyos szakmát tanulták. A szekrényeink, amolyan nagyobb ládafélék, a pincében voltak, a zuhanyozófülkékkel szemben. Itt öltözködtünk és vetkőztünk reggel és este. Mindenki elhelyezte holmiját a szekrénybe, és lelakatolta a szekrényt. Én is elrendeztem a holmijaimat, de az iránytűt nem raktam a szekrénybe, felvittem a szobába, este az ágyam mellé tettem, mint az ébresztőórát, és reggel mindig megnéztem, hogy merre van észak és dél. A többiek is megnézték reggelenként az iránytűmet, de senkinek sem mondtam meg, hogy észak tulajdonképpen északnyugatra, dél pedig délkeletre van. Két hét múlva ellopták az iránytűmet. Nagy lármát csaptam, azt kiabáltam, hogy tolvaj gazemberek vannak közöttünk. Addig óbégattam, amíg odajött hoz­zám a Bokszoló, és megkérdezte, hogy mi bajom van. Elmondtam neki, hogy ellopták az iránytűmet, mire csöndesen megnyugtatott, hogy estére majd leme­gyünk a pincébe, és átnézzük a szekrényeket. Este, amikor a többiek már lefekvéshez készülődtek, lementünk a pincébe. A lányok akkor zuhanyoztak, nem csinálhattunk semmit, de ha már ott voltunk, meglestük a meztelen lányokat. Résnyire kinyitottuk a zuhanyozófülkék ajtaját, a lányok a sustorgó vízsugár alatt nem hallották az ajtónyitást, és mi megállapí­tottuk, hogy valamennyiük közül egy Jasna nevű szőke lány a legszebb. Később a lányok csapzott hajjal kijöttek a fülkékből, mi félrehúzódtunk a pince végébe, és ismét megállapítottuk, hogy a Jasna nevű lány a legszebb. Aztán elmentek a lányok, a Bokszoló elővett egy görbe drótot, és akkor láttam, hogy milyen ügye­sen ki tudja nyitni a lakatokat. Szvetecska Péter szekrényében találtuk meg az iránytűt. Szvetecska Péter nagy langaléta fiú volt, kosárlabdázni járt... De most nem róla van szó. Az iránytűt visszavittem a szobámba, ismét az ágyam mellé tettem, és reg­gel megnéztük, hogy merre van észak és dél. Ezek után még legalább hússzor ellopták az iránytűmet, és mi a Bokszolóval még legalább hússzor lementünk esténként a pincébe, meglestük a zuhanyozó lányokat, és mindig megtaláltuk az iránytűt. Mindenki gyanakodva nézett rám, betörőnek tartottak, de nem mertek bántani, mert tudták, hogy a Bokszoló a barátom, és ezentúl az elferdült irány­tűt sem bántották. A Bokszoló viszont elkezdett délutánonként a városi parkba járni a Jasna nevű lánnyal, és alkonyaikor virágokat szedett a parkban a szőke lánynak. Egy este aggodalmas arccal jött oda hozzám, és azt mondta:- Leütöttem a parkőrt.- Miért?- Elkapott, amikor a virágokat loptam.- Ebből még bajod lehet - mondtam én is aggodalmasan. 14

Next

/
Thumbnails
Contents