Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Kovács Krisztina: A „tágasság” otthonossága

nem az uralkodás lesz a társadalom szervezőelve, hanem a szabadság." (Bemstoff) A többség mennyiség, nem minőség. Az ön szavazata, egy erényes, tisztánlátó és kiművelt fő szavazata is annyit ér majd ebben az új világban, mint egy írástudatlan koldusé?" (Hell)46

Hell Miksa tudományba vetett feltétlen hitének megnyilvánulásai paradox módon az indusztriális társadalom iránti gyanakvással és a katolikus egyház hittételeinek kétségek nélküli követésével egyszerre egészülnek ki: „Történhet bármi idelenn a Földön, uralkodhatnak fáraók vagy királyok, jöhetnek özönvizek és földrengések, pusztíthatnak háborúk vagy járványok, a csillagok örökkévalók, s akkor is ott fognak ragyogni a fejünk fölött, ha senki sem lesz, aki idelenn figyelje őket. Ók példázzák nekünk a rendet és a harmóniát. Ellenük nem lehet lázadni, összeesküvést szőni, őket nem lehet megdönteni, elpusztítani. Mert felette állnak az emberi gyarlóságnak, mohóságnak. Felette állnak az embernek. (...) A csillagok megbízhatóak. Mikor már magunk sem leszünk, sőt tán semmi sem marad már ebből a világból, ami körülvesz bennünket, mikor leomolnak társadalmaink falai, s mikor... mikor tán a bányáinkban is embergépek vájják a szenet, a csillagok ott fognak őrködni fölöttünk."47 Hell elmélkedéseiben az ipari forradalmak által átalakított Geosz, a gyarmatosító társadalmak közelgő kihívásai, jóslatok, nyomasztó előérzetek formájában testesülnek meg: „A kérdés, hogy a szárazföld növekszik-e, avagy a tengerek süllyednek alá, folynak el valahol a Föld kérgének repedéseiben, régóta foglalkoztatta a tudósokat világszerte. Hellnek rögeszméjévé vált a téma, mivel meggyőződésévé vált, hogy a földek megnagyobbodása kihatással lesz majd a világ politikai, gazdasági viszonyaira - egyes tengermelléki országok földterületei hosszabb távon növekedni fognak a tengerrel nem rendelkező országokéhoz képest."48

A természettudomány, sugallja A Vénusz vonulása, nem válaszolhat minden kérdésre, a regény harmadik, a csillagászati mérések kalandját leíró fejezetében (Világok) újfent a Hász-próza valamennyi hősét kísértő metafizikus kivetettség bizonytalansága fogalmazódik meg: „A geometria elmélete szerint akkor érintkezik két kör, ha ezek egy osztatlan fizikai pontban összefüggnek; de az elmélet cserbenhagy, mihelyt ábrán akarjuk ezt kifejezésre juttatni; a legfinomabb rajzolóeszközökkel sem vagyunk képesek ezt a matematikai pontot érzékelhetővé tenni, és minél nagyobbak a körök, annál nagyobb a bizonytalanság."49

Hász Róbert regénypoétikai invenciói között az idegenség irodalmi közhelyek sorát mozgósító értelmezései mellett a földrajzi határok közé vetett önéletrajzi én szereplehetőségeiről leváló egyetemes, a közép-európaiságot az általános egzisztenciális elhagyatottsággal egybesűrítő modellek is mindig követhetők voltak. Érzésem szerint az életmű e szempontból is legerősebb pontja A Vénusz vonulása, hiszen a jezsuita rend haláltusájának éveit bemutató történet, a két tudós reprezentáns expedíciója, a vallási, nyelvi, kulturális, és ne feledjük, társadalmi, földrajzi otthontalanság bemutatásának terepévé válik. Amellett, hogy Sajnovics és Hell a katolikus egyházon belül is gyanakvással szemlélt jezsuitákként a protestáns fejedelmek által irányított konglomerátumok Európájában bolyonganak, folytonosan szembesülniük kell hitük és tudományos elkötelezettségük antinómiáival is. A szász választófejedelem, III. Frigyes Ágost drezdai képtárát meglátogató Sajnovics tűnődéseiben a duplex veritas skolasztikus hagyomány óta erőteljes, a regényidőként szolgáló újkor egymást követő egyházi zsinatain folyamatosan napirenden tartott fogalmának kínzó ellentmondásai is helyet kapnak: „A földi és az égi hatalom kettősségét vélte felismerni a művész alkotásáig Uo., 167.

47 Uo., 103., 104.

48 Uo., 218.

49 Uo., 107.

114