Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Kovács Krisztina: A „tágasság” otthonossága

ben használta ki. Bene Zoltán ismertetője például a Vardö szigetén megismert száműzött Immanuel Raskovitz alakjáról és annak „metafizikai utazásairól" szóló, több szempontból figyelemre méltó és megalapozott elemzésében kevésbé hangsúlyozza azt a tényt, hogy bár a számkivetett regénybeli figurájának sorseseményei valóban írói lelemény eredményeként épülnek a fikciós térbe, alakja egy helyütt felbukkan a szóban forgó Sajnovics-feljegyzésekben, így nem teljesen az „írói fantázia szülötte". Bene elemzése a nevekkel való játékról ezt állapítja meg: „Itt és most kockáztassuk meg a feltevést, hogy Raskovitz és Sajnovics figurája olyannyira hasonló súlyú, hogy valójában egyenesen egymásba játszanak. Figyeljük meg: vezetéknevük ugyancsak hasonlóan cseng: a szlávos végződésen túlmenően mindkettő kilenc betűből áll, s a kilenc betűből öt itt is, ott is ugyanaz. Ezenfelül a családnevek valamennyi magánhangzója megegyezik, sőt: a sorrendjük is azonos, ráadásul két mássalhangzó-egyezést is találhatunk. A regény korábbi változatában, Az áruló Vénuszba« mindezeken felül még mindketten ugyanazt a keresztnevet is viselik (János és Johann). Véletlen volna mindez? Aligha."37 A Bene elgondolásában hangsúlyozott ötletről, a nevükben is egymás alteregóivá tett Sajnovics és Raskovitz alakjairól szóló eszmefuttatáshoz is érdemes hozzátenni, hogy Sajnovics naplója bár sokat nem árul el erről a szereplőről, vezetéknevét kétszer is megemlíti (Raskvitz alakban)38, így a „nevekkel folytatott játék", legalábbis a kritikában hangsúlyozott fikcionalitás szintjénél lényegesen kötöttebb pályán mozog.

A Sajnovics-napló Hász regényével való összevetése a narrációs technikák eltérése miatt is tanulságos következtetéseket hordoz. A Vénusz vonulása egyes szám harmadik személyű elbeszélője mellett a történetet a két jezsuita párbeszédei, a naiv idealista, kérdező és kétkedő Sajnovics, valamint a rend szabályait a tudományos kutatással összhangba hozni vágyó, ám a két terület olykor feloldhatatlan feszültségei miatt folytonos önellentmondásba keveredő Hell vitái gördítik tovább. Az eredeti naplóban azonban egy ironikus, szellemes önelbeszélő Sajnovics János áll előttünk, mindez a szóban forgó, a számkivetett alakját megörökítő naplóbejegyzést olvasva is világosan látható: „Azt mondják, ez a száműzött Raskvitz kereskedelmi ügyekben Molke grófnak szinte teljhatalmú embere és a drágakövek és értéktárgyak kezelője volt, elvitt egy királyi kanalat, s állítólag ezért bűnhődik most."39 Sajnovics memoárjainak nyelvi és szójátékai izgalmas és fanyar humorral rendelkező személyiségként állítják elénk azt a tudóst, aki a regényben a női csábítások formájában jelentkező kísértéssel40, a világi örömök (pl. alkohol) csábításával is küzdő, ám szorongó, és ettől kissé gyomorbajos, nagyra nőtt kamaszként nem kevésbé komplex hős. A forrásként szolgáló konfesszió tőle származó ironikus kiszólásai, amelyek a regény egyes szám harmadik személyű elbeszélőjének kezében is komikus gesztusok, az egész szöveget összetartó, jellemző hangként vonulnak végig A Vénusz vonulásán.

37 Bene, 2013, i. m.

38 Sajnovics naplója 1768-1769-1770, A Becsben őrzött latin nyelvű eredetiből ford.: Deák András, szerk., előszó, jegyzetek: Szíj Enikő, Bibliotheca Regulyana I., Bp., ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 1990, 77.

39 Sajnovics naplója..., i. m., 77.

40 Bene idézett kritikája szépen bontja ki a regényben valóban hangsúlyos, a bolygó mitologikus hagyományaival összefüggésben feltáruló szerelmi témáját: „A regény során három fontos nőalak keresztezi Sajnovics János útját, sorsát: egy még Nagyszombatban, egy Hamburgban, végül egy Vardö szigetén, mindhárman a Nő egy-egy sajátos, jellemző megnyilvánulási, megjelenési formái, s mindhárman igen jelentős szerepet játszanak a szerzetes lelki fejlődésében. A könyv címszereplője tehát a bolygó, egyúttal a szimbolikus, nagybetűs Nő; sha a címszereplő nem is lép elő főszereplővé, azért nagyon is központi helyet foglal el a műben." Bene, 2013, i. m.

112