Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Csikós Gábor: „A megye területén a rémhírek özöne van”

való értelmezése is.9 Ez utóbbi azért érdemelhet külön figyelmet, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy az ateista világlátás mélyén tulajdonképpen egy vallásos cél megvalósításának vágya munkált: fel akarta szabadítani az emberiséget az önzőség és kapzsiság alól.10 A kommunisták hitték, hogy ha a munkásság vezetésével osztályok nélküli társadalmat teremtenek, és megszüntetik a gazdasági kizsákmányolást11, akkor ebben az új környezetben idővel az emberek is átalakulnak majd, s végül megszületik a szocialista embertípus12, aki képes önérdekét a közérdek alá rendelni.13

Ebből a messianisztikus küldetéstudatból eredt aztán, hogy amikor Magyarországon, a II. világháború után a kommunisták hatalomra kerültek, addig sosem látott vehemenciával kezdtek a vidék átalakításába.

Noha Magyarországra már módosított téesz érkezett: - hiszen Sztálin feladta az államosított mezőgazdaság két korábbi elvét: a nagyság és a specializáció erőltetését14 - a következmények azonban még így is katasztrofálisnak bizonyultak. A mezőgazdasági termelés a Rákosi-korszakban, az 1951-es évet leszámítva, mind alatta maradt az 1934-1938 közötti évek átlagának, a termelőszövetkezeti dolgozók jövedelmei pedig 20-45%-kal voltak kevesebbek az egyéni gazdákénak.15 Az erőszakos téeszesítési és tagosítási kampányok 1949 közepétől 1953 nyaráig - mely során 1 millió hold lett állami tulajdonná -, aláásták a paraszti tulajdon biztonságát, a termelési kedvet, és lerontották az adófizetési morált.16 A hagyományaiktól megfosztott, uradalmakban dolgozó emberek hajlamosabbak voltak ugyan a kollektivista struktúrákhoz való alkalmazkodásra17, de sem az orosz, sem a magyar paraszt nem kívánt a korábban szokásos rokoni segítségnyújtásnál többet, és a brigádszerű munkával szemben már ellenálltak.

Amíg a Balkánon, Romániában18, vagy éppen Oroszország kozákok lakta területein19 parasztfelkelések lángoltak fel a kommunista hatalom ellen, Magyarországon a jobbágykorból megörökölt passzív ellenállás maradt továbbra is jellemző, az a fajta ellenállás, amely a világ más részeinek alávetettjeit is jellemezte: Kelet-Ázsia földműveseitől, az Egyesült Államokban élő rabszolgákon át Kelet-Európa parasztságáig.20 Fontos körülmény, hogy a parasztság történelme az alávetettség története: a jobbágyfelszabadítás jellemzően csak az alávetettség formáját változtatta meg, vagyis a feudális függőséget a tulajdonjogi viszonyból származó újfajta alá-fölé rendeltséggel váltotta fel. Mivel a parasztság hatékony érdekképviseletre kulturális és gazdasági hátrányai miatt nem vállalkozhatott21, a korábbi védekezési formáikat alkalmazták továbbra is.

9 Janos, 1996

10 Fromm, 2008: 126-131.

11 Shlapentokh, 2014.

12 Josephson, 2010.

13 Oláh, 2001: 171-172.

14 Leopold, 1939.

15 Závada, 1999: 208-215.

16 Nádasdi, 1999-130 illetve Varga 2006.

17 Bourdieu, 227.

18 McDermott, Kevin - Stibbe, Matthew, 2006: 1-8.

19 Fiztpatrick, 1994: 62-67. Kínai elemzések azt mutatták, hogy a vallás fontos eleme a paraszti ellenállásnak: a konfuciánus hittel jellemezhető tartományokban ritkábbak voltak a felkelések. (Kai-sing Kung - Ma, 2014)

20 A téma irodalmára lásd Scott, 1985; Lynne, 1996; Oláh, 2001.

21 Kocsis, 2006: 43M6.

64