Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
A politika mind közelebb nyomult. 1924-ben jött létre a Gyomai Levente Egyesület (GYLE). „A leventekötelezettség a hadkötelezettség részévé vált" - idézi a Gyomai Újság című lapot 1928-ból Giricz Ágnes. Néhány hét múlva a lap beszámol róla, hogy a leventék ünnepélyén „szép, szálas fiúkból álló leventecsapat" gyakorlatozott. A sportpályaépítésére és sporteszközökre Kner Izidor ötmillió, Grosz Zoltán egymillió és Greising József félmillió koronát ajánlott fel. Az 1934- es Gyomai Testedzők Köre (GYTK) célkitűzése megegyezik a leventékével: hadviselésre készíti elő az ifjúságot, de a felnőtteket is. A Magyar Országos Véderő Egyesület, mint neve is mutatja, országos szervezet volt, teljes nevén MOVE Társadalmi és Sport Egyesület (MOVE TSE). A gyomai MOVE részére a község képviselő-testülete az 1942-es évre 150 pengő anyagi támogatást szavazott meg „általános nemzeti érdekből...". A gyomai Sakk-kör 1932-ben Márky István nevét vette fel, aki azt írta a sakkról: „...a jellemre jótevő és emelő hatása van, ellentétben az aljasabb szenvedélyeket felkavaró szerencsejátékokkal..." És volt Polgári Lövész Egyesület is, amely odafigyelt „a tagok vallásos és hazafias érzésének erősbítésére, erkölcsi felfogásának nemesítésére, jellemének szilárdítására..." 1939-ben megszűnt az egyesület, átadta helyét a katonai felügyelet alatt álló lövészeknek. A tanulmány ismerteti a bajnokságok eredményét 1921-22-től 1941-42-ig. „A háború vége előtti utolsó, 1944-45-ös fordulót már lehetetlen áttekinteni a fronthelyzet miatt" - írja Giricz Ágnes. Befejezésül összefoglalja a csapatok társadalmi helyzetét: a GYSC tagjai pénzemberek és hivatalnokok voltak, a GYIKITE az üzem- és bolttulajdonosokat tömörítette, a GYMTE pedig a munkásokat. A Horthy-rendszer a GYSC-hez hasonló egyesületeket támogatta, hiszen ellensúlyozták a munkásegyleteket. A sportolók is szívesebben mentek olyan egyesületbe, ahol jobbak a lehetőségek edzésre és versenyzésre. „A sportélet kénytelen alkalmazkodni a politikai irányzatokhoz." * A sportéletből mindig rálátunk a politikára és a társadalomra. Az 1944-45-ös év fronthelyzetét elnyelte az idő, a hangzatos csapatnevekkel és célkitűzésekkel, a hadkötelezettséggel, a szép, szálas fiúkkal és a jellemek szilárdságával. Egyedül a sakkozók véleménye marad fenn, bár nem biztos, hogy a szerencsejátékokat kísérő szenvedélyeket ma aljasnak kell tekinteni. De a nyomda, a nyomda fennmarad. Élő múlt vagy muzeális érték, egyszer majd ez is eldől. Tisztelegjünk Gyomaendrőd előtt, amely élő múltunkat tíz kötetben megidézte. 2016. január - 2017. június 39