Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása

részeg gróf a színpadon ezt motyogta: „Izé... hogyishívják... és egyáltalán..." Zengett a nézőtér.) Mozi is volt Gyomén, már 1913-ban; Endrődön talán később. 1910-ben Kner Izidor megalapította a gyomai nyomdász sportklubot.

Endrődön - írja Kulik Melinda - az iparosok nagyjából úgy éltek, mint a parasztok, de a gyomai iparosok és kereskedők igyekeztek a nagyvárosi polgárság életmódját követni.

Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem az endrődi iparosok és kereskedők is polgárosodtak, ha valamivel lassabban is. Mindkét falura igaz, hogy ezt a folyamatot 1941-ben csúnyán megakasztotta a háború.

*

A kötet utolsó fejezetét Gyoma sporttörténete a kezdetektől a II. világháború végéig címmel Giricz Ágnes írta; nevét a dualizmuskori gyomai iskolaügy feldolgozásából ismerjük. Ez a sporttörténet az egyetlen a kötetben, ami túllépi a dualizmus és az első világháború időhatárát.

1868-ban báró Eötvös József kultuszminiszter kötelezővé tette az elemi és polgári iskolákban a tornát. A megyében a futball terjedt el a leggyorsabban. 1877-től Gyoma járási székhely; az 1920-as évekre lett látványos a településfejlesztés: utcai villanyvilágítás, járdás utcák, hősök emlékműve, uszoda s végül sportegyesületek, amelyeknek feltételül szabták, hogy alapítólevelüket a miniszter aláírja.

A legfontosabb gyomai sportegyesületek a XX. század első évtizedeiben alakultak meg. A Gyomai Torna Egylet (GYTE) 1901-ben; alapítólevele a fizikai és a szellemi felüdülést egyaránt fontosnak tartotta. A Kner Sport Club (KSC) létrehozását Kner Izidor nyomdatulajdonos javasolta 1910-ben; az alapítólevél dátuma 1913. „Olyan szinten játszottak, mint a mostani NB I." - írja Giricz Ágnes. A KSC is az egészséges, kellemes szórakozást és a művelődést jelölte meg célnak.

A Kner családot azonban utolérte az 1938-as első zsidótörvény, amely a szellemi pályákon dolgozó zsidók arányát 20%-ban állapította meg - mondja Giricz Ágnes. 1939-ben a második zsidótörvény ezt leszállította 6%-ra. A szerző Kner Izidor fiának, Kner Imrének egyik leveléből idéz (1939. január 3.): „Nem kísérletezünk kivándorlással... arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nem lehet csinálni semmit, de nem is akarunk elmenni innen. Mi itt éltünk... nem tudnánk élni másutt... Az üzlet 90%-a a múlt évben közszállításokban bonyolódott le... Ha úgynevezett zsidó cégnek fogunk minősülni, s elveszítjük ezt a forgalmat, innen mást csinálni nem tudunk... meg se tudunk mozdulni, és nem is akarunk.. .Lehetetlen, hogy azért, amit végeztem és létrehoztam, a halálos ítélet legyen a jutalmam."

1944 áprilisában a törvény értelmében a nyomdát be kellett volna záratni, de szükség volt rá, és tovább működött, új vezetővel. A Kner családtól elvették a nyomdát, és elhurcolták őket. A Kner Sport Club 1940-ben beolvadt a Gyomai Sport Club (GYSC) nevű egyesületbe. Nincs tisztázva, hogy a Gyomai Sport Club és a Gyomai Sport Egyesület (GYSE) nem volt-e véletlenül azonos csapat.

1922 októberében alakult meg a hosszú nevű Gyomai Iparos és Kereskedő Ifjak Testedző Egyesülete (GYIKITE); a nevük 1924-től Gyomai Munkás Testedző Egyesület (GYMTE). 1925-ig részt vettek a kommunista ellenállásban, de az őszi letartóztatások után megszűnt a kommunistákkal a kapcsolatuk, s díszelnökük a gyomai főjegyző lett. Két évvel később, 1927-ben feloszlatták az egyesületet.

38