Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
De a kórház jó megélhetést jelentett; nyugdíjas állás, állandó jövedelem. Emellett még földet is lehetett bérelni. A Hanyecz család pontot tett a szegénység végére. S a betegek között sok volt, aki meggyógyult. Például az 1905-ös év 218 férfibetegéből 200,181 női betegéből 164 gyógyultan hagyta el a kórházat. A járványkórház bezárása és lebontása óta Gyomaendrődnek nincs másik kórháza. Mentőállomása van; kórházak és szülőotthonok a szomszéd városokban. Az utóbbi évek ár- és belvízi problémái, a köztisztaság, az élelmiszerek, az ivóvíz nem mindig felelnek meg a követelményeknek, mondja Dúsa Katalin, és aki az országot járja, tudja, igazat mond. Vajon a XXI. században fenyeget-e bennünket az elmúlt századokéhoz hasonló, pusztító járványveszély?! - kérdezi a szerző. S ha igen, megbirkózunk-e vele? — teszem hozzá a kérdéshez. Természetesen az orvosoknak joguk van a jobb megélhetés reményében változtatni az életükön. De gondolnak-e arra, hogy a hippokratészi eskü a betegek érdekeire koncentrál, tehát lényegét tekintve hűségeskü?! * Gyoma és Endrőd polgárságának hirdetési lehetőségei és ezek hatása 1900-1914 között címmel írt a kötetbe tanulmányt Kulik Melinda. A tanulmány szokatlan témaválasztása felkelti a figyelmet, különösen ez a szó: polgárság. Igen, a hirdetés polgári műfaj, hatása is a polgárt éri el, az utolsó békeévek polgárát. 1900-ban, közli Kulik Melinda, Endrőd 11.855 lakosából 726 volt iparos és 111 kereskedő; Gyomán a 11.545 lakosból 542-en éltek iparból és 57-en kereskedelemből. A századforduló idején egyszer egy héten, csütörtökön volt hetipiac; 1936- tól már hétfőn is. Vásártartási jogot Endrőd nem kapott, csak 1925-ben. Eleinte kilométeres távolság szerint árultak, például Szarvason a közelebbi falu elöl, a távolabbi falu hátrább; Endrőd közel volt, mégis hátúira került, mert kevés iparos vitte vásárra a termékeit. 1904-ben adta meg az Endrődi Ipartestület az engedélyt, hogy a falu iparosai előrébb kerüljenek, így több terméket tudtak eladni, és jobban tudták áruikat reklámozni. Az ipartestület minden évben pályázatot írt ki, amelyre az iparosok és a tanon- cok is beadhatták munkáikat. Az első három helyezett pénzjutalmat kapott, és a legjobb munkákat a verseny végén kiállították. A bírálóbizottságban elismert szaktekintélyek voltak, 1910-ben például a plébános iskolaigazgató, két iskolai osztályfőnök, két kovácsmester, két csizmadia, egy bognár, két asztalos, két szabó és két cipész. A reklámozási lehetőségek fő terepe természetesen a sajtó volt. Kner Izidor gyomai nyomdája jelentette meg a Szellem című filozófiai lapot, a református egyház Olajág című lapját és a Röpke Lapokat, amely a Kner Nyomda reklámcéljait szolgálta. Mindkét falu lakosai hirdettek a megyei lapokban. Közgyűlések, árverések helyét és idejét, vetőmagot, cséplőgépet, szerszámot, kerékpárt. Ha nem is annyian, mint Hollandiában, ahol még a miniszterek is bicikliznek, de „... az egész Monarchia területén - írja Kulik Melinda - megindult a századforduló időszakában a kerékpárutak építése". Kner Izidor észrevette, hogy egyre több bált rendeznek Magyarországon, és a tehetősebb polgárok díszes meghívókat is igényelnek. A nyomda 1890-ben tízféle 36
