Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása

Az 1930-as évekre csendesülnek a járványok, de a kanyaró miatt több helyen be kell az iskolákat zárni. 1999-ben 544 esetben jegyeztek fel a megyében bárányhimlőt és 699 esetben szalmonellafertőzést. Dúsa Katalin az ár- és belvízhelyzet, a köztisztasági problémák, a fertőzött háziállatok, rágcsálók, rovarok elszaporodásában látja a bajok okait.

Endrődöt a folyószabályozás előtt többször sújtotta árvíz; az 1881-es „nagy árvíz" márciustól augusztusig pusztított. A községet nyúlgáttal mentették meg, de [a] közlekedés a tanyák felé megszakadt - írja a História Domus. — [...] Mikor aztán elvonút az árvíz, akkor építették belőle a körgátat. A nyúlgát így megsemmisült.

1882-ben a körgáttal egy időben épült fel a község szélén a járványkórház. így a körgát a kórházat is védte az árvíz ellen. A járványkórház a község tulajdonában volt. Működéséről hosszú ideig nincsenek adatok; „az elkülönítésre szolgáló intézmények körüli részletes teendőket [...]- írja Dúsa Katalin - majd csak a XX. század első éveiben foglalják írásba". 1905-ben 310 községi járványkórház van Magyarországon.

Az 1907-es vármegyei rendelkezés előírta, hogy a járványkórházakat a falu szélére kell építeni. Endrőd negyed századdal megelőzte a rendelkezést! - írja Dúsa Katalin. - A kórház alapterülete 260 m2; nagy épület, és cseréptetős. Az egyik betegszoba 2 ágyas, a másik 6 ágyas, és mert az utolsó járványkórházi gondozó, Gyuricza Lajosné Hanyecz Piroska szerint fürdőszoba s egyúttal mosókonyha is volt az épületben, valószínűleg a harmadik betegszobát alakították át erre a célra - mondja Dúsa Katalin.

A hullavizsgálatokat a boncolószobában végezték. A járványkórházba vitték az 1935-ös endrődi csendőrsortűz áldozatait is.

A kórházat a községi orvos vezette, ő felügyelte a gyógyszertárat is. Endrődön 1935-ben hat orvos volt, és három gyógyszertár. A betegségek fajtáit az 1907-es szabályrendelet határozta meg; a betegek elkülönítésére három lehetőség volt: 1. a megfertőzött házat vesztegzár alá vették, az ajtóra vörös keresztet ragasztottak; 2. az egész falut vesztegzár alá vették; 3. a betegeket a járványkórházba szállították. Az első világháborúban spanyolnáthás és kolerás betegeket ápoltak itt.

Az 1930-as évektől lassan megszűnt a járványkórház funkciója; már kórbonctani vizsgálatokra sem használták az épületet. 2010-ben aztán lebontatta a város.

*

Szinte elviselhetetlen lehetett az élete a járványkórházbeli gondozónak, hiszen az épületet nem hagyhatta el; a gyógyszert és az ivásra alkalmas artézi vizet az orvos mellett dolgozó egészségrendőr vitte a kórházba.

Az első gondozó Gácsi Imréné Katona Verőn volt, a második Hanyecz Györgyné Szakálos Franciska. Dúsa Katalin feldolgozza a Hanyecz család történetét, megélhetési lehetőségeit. Örökre ködbe vész, ki alapította a kórházat, de megtudjuk, ki áldozta fel érte a fiatalságát. Hanyeczné Szakálos Franciska lányát, a gyermek Piroskát rejtegetni kellett. A gyereknek nem volt szabad mutatkoznia a kórházban, észre ne vegyék az orvosok. A kislány három évig bujkált, aztán beállt summásnak. 1932-ben került a járványkórházba édesanyja helyett mint gondozó, ugyanabban az évben férjhez ment; férje és gyermeke is a kórházba költözött. Talán akkor már nem kellett bujkálniuk. És vajon hogy bírták? Az épületben zajlottak a boncolások.

35