Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása

ványával erősíteni akarta a katolikusokat a »református Gyomán«." Az árvaház 1922-ig állt fenn.

Gyoma 1830-ig színmagyar volt, ekkor érkeztek Mezőberényből az evangélikus németek. Előbb egy herényi szabómester tanította őket, aztán 1859-től az egyház első tanítója. 1897-től az iskola magyar-német tannyelvű.

Az izraelita iskola 1877 után kapott státust, tanítója a helybeli rabbi. A tanítás az iskolában és a templomban folyt.

A tanoncképzés jóval az első céhek megalakulása, 1820 után indult meg. Az első üzemek: Kner Izidor nyomdája és G. Szabó József Cserép- és téglagyára. A képzés hároméves; Gyomán sok a tanonc, 1911-ben kénytelenek a református egyháztól helyiséget kérni. Az 1916-17-es tanévben tizenhét szakmában 79 tanulót oktattak.

Községi polgári iskola csak 1920-ban épült Gyomán. Óvoda jóval hamarabb, 1839-ben, Wodiáner Sámuel földesúr jóvoltából. A második óvoda 1892-es; a harmadik felállítását megakasztja az első világháború.

A népművelési egyesületek közül 1861-től 1902-ig úri kaszinó, olvasókör, dalárda, nőegylet, 48-as kör, munkáskor, iparos- és kereskedő ifjak olvasóköre, zsidó nőegylet, földművelő munkásegylet alakult. „Az általános műveltség szintjének jelentős emelése azonban lehetetlennek tűnt a dualizmus idején - írja befejezésül Giricz Ágnes. - Már az is nagy eredménynek bizonyult, hogy az analfabétizmust visszaszorították."

A több szempontból ikertanulmánynak olvasható írás, Gyuricza Klára Az oktatás feltételeinek megteremtése Endrődön a dualizmus korában szomorúbb adattal kezdődik, mint gyomai társa. „Az 1868-as népoktatási törvény az egyik legmodernebb volt Európában" - írta Giricz Ágnes. „A törvényjavaslatok híre azonban el sem jut Endrődre..." - írja Gyuricza Klára. Amikor mégis eljut, azonnal kitör az ellentét az egyház és a községi elöljárók között. A tanfelügyelő népszavazást rendelt el, és a lakosság 1871-ben 96 szótöbbséggel a római katolikus jellegre szavazott; az egyház elkobzott 40 hold földet a községtől, amit a község nem tudott visszaszerezni. Gyomán a templomkert miatt, Endrődön a 40 hold föld miatt élesedett ki a háborúság.

1871-ig egyetlen fiúiskola volt Endrődön, ezt kettéosztották egy I—II. és egy III—VI. osztályú iskolára; ugyanez történt a leányiskolával. A szegényebb gyerekek, akárcsak Gyomán, Endrődön is kimaradtak az iskolából, befogták őket otthon munkára. A tantárgyakat magyar nyelven oktatták; a XVIII. században betelepített szlovákok már elmagyarosodtak. Ez úgy hangzik, mint egy jó hír, pedig nem az.

A többi endrődi tanintézet sem problémamentes. A gyomavégi iskolában kevés a tanterem. A mirhói iskolában 1910 januárjában a tanfelügyelő szerint az első osztály fele nem tud írni-olvasni, sőt, a másodikban is van 8 tanuló, aki nem ismeri a betűket. A szőlőskerti (vagy öregszőlői) iskolában képesítés nélküli oktatók tanítanak; tanszer nincs. A kisperesi iskolában egy tanító felváltva tanít két helyen. Működnek zugiskolák is.

32