Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása

Kisperesen 1894-ben épült egy új iskola, tanyasi tanulói sokat hiányoztak. A tanító úr a hiányzások okairól ezt írta a naplójába: 1. sokan vannak, 2. legtöbben szegény sorsú napszámosok gyerekei, 3. egyharmada távol lakik, 4. fele későn iratkozott [be], 5. sokat mulasztanak különböző okokból: mert télen hideg, nyáron pedig meleg van, lakodalom, disznótor, szövés, csutkatőszedés. (A naplójegyzet egykori osztályfőnököm, Márton Gábor Az endrődi iskolák története című könyvéből való, 1981-ből.)

Volt rövid ideig egy izraelita iskola is, a háború alatt (1914—18-ig), egy tanonciskola és a földesúrnak egy magániskolája. Az egyik tanfelügyelő bezáratta a zugiskolákat. Az óvodákban eleinte apácák felügyeltek, később szakképzett óvónők.

Endrődön egyetlen kaszinó, három egylet és tizenegy olvasókör alakult, az olvasókörök tagjai, írja Gyuricza Klára, a parasztság soraiból kerültek ki.

Az utóbbi évtizedekben két új iskola épült Gyomaendrődön, a ligeti iskolát 1996-ban Rózsahegyi Kálmánról, az Endrődön született nagy színészről nevezték el, a másik iskola Szent Gellért nevét viseli, Gyomaendrőd közepén áll, és 1995- től a katolikus egyház tulajdona.

A két tanulmány azt a benyomást kelti, hogy Gyomán nyugodtabb volt az iskolai élet, mint Endrődön, ahol a változásokból, az elvándorlásból, de még a tanszerellátásból is nyugtalanság árad: „nevetséges [...]- mondja az 1910-es évekről Gyuricza Klára -, hogy több iskola alig költ többet taneszközökre, mint kéményseprésre."

Ha az oktatásügyet máig érzékeny témának neveztük, milyen nevet adhatunk az egészségügyet érintő témakörnek? Dúsa Katalin ezt a címet adta alapos tanulmányának: Járvány veszély?! Országos közegészségügyi törvények érvényesülése egy falusi járványkórház életében. Már az eleven interpunkció (?!) felhívja rá a figyelmet, hogy ritkán elemzett dologról van szó: Magyarországon vissza-visszatért a járvány veszély, és egyáltalán, hogy került Endrődre, ebbe a kis faluba járványkórház?

Dúsa Katalin nagyobb összefüggésekben vizsgálja a kérdést. Áttekinti először magukat a járványos betegségeket és történetüket, majd Endrőd járványügyi helyzetét, végül azt, hogy miért vállalkozott a veszélyes gondozói állásra egy többgyermekes családanya. Nagy ívet húz meg így a szerző az objektív (történeti) szempont és a szubjektív (érzelmi) megközelítés között.

Az orvostudományi fogalmak definíciói közül a felsoroltakból kettőt emelnék ide, a fertőző betegségét és a járványét. Fertőző betegség: alacsonyabb rendű élőlények (pl. vírus, gomba, féreg stb.) által okozott betegségek, mely élőlények a sejtekben vagy a sejtközi állományban szaporodásnak indulnak, ahol különböző gyulladásokat és általános tüneteket (láz, levertség, fáradtságérzés, hányás) produkálnak. Terjedhetnek emberről emberre, illetve állatról emberre. [...] Kifejezetten évszakhoz kötöttek a rovarok által terjesztett betegségek (kiütéses tífusz, malária, visszatérő láz). Járvány: egy fertőző forrásból kiinduló, ugyanazon kórokozó által előidézett fertőző betegség azonos területen, azonos időben való tömeges megjelenése. A járványok megelőzésének két leghatékonyabb módja a védőoltás és a fertőtlenítés.

33