Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása

parasztfelkelés; Rudner Nikoletta úgy zárja le a felkelés történetét, mint egy kis novellát: a T. nevű felkelő megbánván rossz cselekedeti Felséges urunk hüvségére maga szándékábul visszatért és arra végre előttem hitét is le tette..." Az elbujdosott négy-ötszáz felkelő nagy kiesés lett volna az adóból.

A tanulmány érzékelteti, milyen volt itt az élet a XVIII. század elején.

XGiricz Ágnes Dualizmuskori iskolai és iskolán kívüli oktatás fejlődése Gyomán címmel, Gyuricza Klára Az oktatás feltételeinek megteremtése Endrődön a dualizmus korában címmel írt tanulmányt egy máig érzékeny témáról, megadva a lehetőséget, hogy a két falu művelődését - egy adott korban - összevethessük.

Az adott kor, esetünkben a dualizmus kora, sokak szerint Magyarország utolsó békés periódusa volt az 1867-es kiegyezéstől 1914-ig, az első világháború kitöréséig. Maga a szó, a „dualizmus" is békét sugall, hiszen a kettős államnak, az Osztrák-Magyar Monarchia két államának tartós kapcsolatát jelenti.

Az 1868-as népoktatási törvény az egyik legmodernebb volt Európában, írja Giricz Ágnes; a tankötelezettséget nálunk egy évvel Ausztria, tizenkét évvel Anglia és tizennégy évvel Franciaország előtt fogadták el. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, a nagy író, Eötvös József fel akarta számolni az írástudatlanságot; egy 1869-es statisztika szerint hazánkban a férfiak 40,8%-a, a nők 25,01%-a tudott csak írni-olvasni. A törvényjavaslatot megtámadták, végül az országgyűlés törölte az ingyenes oktatásról szóló cikkelyt, és meghagyta az egyházak iskolaépítési és -fenntartási jogát.

Gyomán a vita a templomkert körül éleződött ki: a református egyházé vagy a községé? Az egyház egy szűk sikátort hagyott az iskola és a templomtér között, ezért egy röpirat a papokat „erkölcsöt rondító bujtogatók"-nak nevezte, hiszen a sikátor a bűn tanyája. Az egyház pert indított, a pert meg is nyerte, a község visszalépett.

Három, majd négy felekezetnek volt iskolája Gyomán, később két uradalomnak is; állami és községi iskolát nem állítottak. Sok szülő nem vitte a gyerekeit iskolába, befogták őket dolgozni. Giricz Ágnes közli a gyomai tankötelesek létszámát 1876 és 83 között; nézzük a hat tanév közül az utolsó, az 1882-83-as év statisztikáját: az iskolában 1144 református, 73 evangélikus, 46 izraelita és 44 római katolikus tanuló végzett. A tanítás nehézkesen indult meg, a református egyházat elmarasztalták; az iskolai padok helyén gyalulatlan gerenda volt, a tantárgyak közül „hittan, írás, olvasás, számolás, kevés földrajz" mellett nem szerepelt egyéb, az ablakokon pókháló, a levegő dohos. Az 1880-as évek végére váltak a református iskolák „dicséretessé".

Bevezették a testnevelést és az erkölcstant. 1878-ban megnyitották az 5-6. fiúosztályt; 1900-ban az 5-6. leányosztályt. 1900 és 1903 között kitört a gazdasági válság; megszigorították a szülők egyházi adóját. A válság tetőzéseként érte az iskolákat az első világháború, az iskolaépületek egy részét lefoglalták betegápolásra; néhány tanítót behívtak katonának.

1882-ben épült fel Gyomán a katolikus iskola. 1885-ben a földesúr, Wodiáner Albert katolikus árvaházat alapított. Az intézmény nem vett fel csak katolikus gyerekeket. „Elképzelhető - írja Giricz Ágnes -, hogy Wodiáner ezzel az alapít31