Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 10. szám - Gergely Ágnes: Egy urbánus főhajtása
A két nyelvész, Szabó József egyetemi tanár és Kristóné Fábián Ilona egyetemi docens tanulmányaiban, az alapos hang-, szó- és mondatelemzésekben csak gyönyörködni lehet. Kristóné Fábián Ilona közli Szilágyiné Németh Eszter gyűjtéséből a következő interjú részletét; az adatközlő 80 éves volt 1991-ben. Még az én anyám idejibe is úgy vót, hogy egy jánynak még húsz kérője is vót eggy ősszel. Bizony ám. Úgyhoty jöttek a kérők, és améjikfijú teccett a lánynak, mer szűrben jártak, mer oan szűr vót [...] és akkor a fijúnak kiakasztoták, ha nem teccet afijú, mer ő ot hagyta a szűrt. Felakasztotta így a ház előtt valahova, ijen gajra. És akkor hotyha kellett a lánynak, vaty ha hozzáagyák a lányt, akkor a szűrt bevitték, ha meg nem kellett a lánynak, kiakasztották mék kijjebb a szűrit. Hát ezér mongyák észt még mindég, hotyhát kitették a szűrödöt. Természetesen a szólásmondás benne van mindnyájunk alapkönyvében, O. Nagy Gábor Mi fán terem ? című gyűjteményében. Úgy gondoltam, a történetnek csak jót tehet, ha élőszóban is elhangzik, az előadó szaggatott stílusával, provokatív szépségű tájszólásával. Améjik fijú teccett a lánynak - ki nem szeret bele egy ilyen mondatba? 10) Gyomaendrődi tanulmányok Ha az endrődi tájszavak Németh Eszter magyartanár vonzalmát tükrözik, a soron következő dokumentumok néhány fiatal kutató és mesterük, Róza Olga történelemtanár szenvedélyéről tanúskodnak. A tanulmányok sorát Róza Olga írása nyitja meg Gyoma és Endrőd népességének alakulása az első írott forrástól napjainkig címmel; a kezdő dátum 1332, ekkor említi Gyomát Gama néven az első forrásmű. Endrőd első említésének dátuma 1416. A következő jelentős dátum 1566, ebben az évben került a török szultán kezére az egész megye. Endrőd harminc évig lakatlan volt; el sem lehet képzelni. Róza Olga leírja, hogy Gyula és környéke felvonulási területté vált, a törökök Erdély felé, az erdélyiek a királyi Magyarország felé vonultak. A török expanziót Kara Musztafa 1683-as bécsi veresége állította meg. Thököly Imre a törökök mellé szegődött; a császári csapatok elfoglalták az országot, 1686-ban elköltöztették a megyét. A visszaszivárgó lakosoknak 1703-ban a rácok elől megint menekülniük kellett. II. Rákóczi Ferenc független Magyarországot akart, de ezt nem sikerült elérnie. A Rákóczi-szabadságharc elbukott 1711-ben, ám a szatmári béke biztosította Magyarország jobb pozícióját a Habsburg Birodalmon belül. Egy időre enyhült az abszolutizmus, a rendek beleszólhattak az ország ügyeibe. Békés megye lakosainak lélekszáma 1715-től 1847-ig csaknem százszorosára nőtt. Az új földesúr, Harruckern János György arra törekedett, hogy azonos vallású vagy nemzetiségű lakók telepedjenek ugyanarra a helyre. így kerültek Gyomára a reformátusok, és 1830 körül az evangélikus németek, míg Endrődre a katolikus magyarok és szlovákok. Ausztria és Csehország az ipari termelést vette kezébe, Magyarország a mezőgazdaságot. Endrődön 1819-ben, Gyomán 1820-ban alakultak meg az első céhek. A két faluban egyenletesen nőtt a lakosság lélekszáma az 29
