Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - Dobozi Eszter: „a természet zenévé szerveződik”

alapállással szemben minduntalan felébred a bizonyosságok iránti nosztalgia, így a posztmodern látószög mellett végig megmarad az eszményvesztettségével küszködő modern értéktudat. E kettősség feszültségéből ered Szilágyi Domokos értékpozíciójának alapvetően diszharmonikus jellege. A modern kor értékrendjének összeomlásán túl, de a posztmodern egyértelmű viszonyítás nélküliségén innen, mintegy a kettő küszöbén közvetíti az egyetemes célnak, emberi távlatoknak azt a hiányát, amit az előbbi már nem, az utóbbi még nem tud betölteni. Életművét a benne egyszerre kifejeződő kétféle szemlélet áthidalhatatlan különbsége, a válság heveny tragikuma teszi egyedi értékalakzattá. "u

Cs. Gyímesi Éva is, s a későbbiekben más elemzők is elsősorban ebben, a folklórelemek gyakori és ismétlődő előfordulásában látják a Bartók-zene hatását: „Gondolati és formai szintézis ez a költemény: nemcsak a Bartók-zene népit egyetemesen modernnel ötvöző elemeinek lírai szerkezetben visszatükrözött egysége miatt, hanem mert közvetve kifejeződik benne Szilágyi Domokos akkori világképe. "12 13 Az erdélyi irodalom kiváló értője és elemzője szerint „A szülőföld és a nagyvilág pólusait szembesíti ez a versszerkezet: az előbbit a montázsszerűen beépített folklórdarabok szimbolizálják, az utóbbit a konkrét vershelyzetet kibontó szövegrészek fejezik ki. "14 15

Ezt a gondolatot építi tovább Pécsi Györgyi is a népzenei elemek közül elsősorban a Basa Pistáról szóló és a román vonatkozású Marinka címmel szereplő balladákra való utalásokat kiemelve, megtoldva azzal a megállapítással, hogy „A balladák kiválasztásában Szilágyi megismétli Bartók testvériségeszméjét".15 A szilágysági, valamint a moldvai eredetű balladaáthallások, valamint a Pécsi Györgyi által is bemutatott zoborvidéki Jaj, Istenem, a világ kezdetű népdalparafrázis kiegészítéseként idekívánkozik még a költemény szövegéből az a sor, mely a Szivárvány havasán kezdetű zsoltártípusú népdalra mutat rá, s amelynek dallama Kelet-Erdélyben és Moldvában is ismert. Közeli dallamváltozata a Nagy hegyi tolvaj című ballada szövegére énekelt dallam. (Ez utóbbi nyolc szövegváltozatát fellelhetjük Kallós Zoltán balladagyűjteményében is.16 Kallós e balladaváltozatokat szintén Moldvában, valamint Gyimesvölgyében és a Mezőségben 1955 és 1959 között jegyezte le.) A Szivárvány havasán kezdetű szöveg dallamát Bartók Béla a Nyolc magyar népdal című énekre és zongorára komponált művében fel is használta egy másik, az Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet kezdetű szöveggel. A költemény „Körösfői lányok" sora is ugyancsak zsoltártípusú népdalt idéz fel az olvasóban, a Körösfői kertek alatt kezdetűt, melynek ismert a Körösfői Riszeg alatt változata is. De a néprajzban járatos befogadó szemei előtt megjelenhet a körösfői lányok színpompás népviselete is, pártájuk fejedelmi tartást követel meg azoktól, akik fejükre illesztik. Ha áttekintjük ezeket a folklorisztikus vonatkozásokat táji eredetük szerint: Moldvától Erdélyen, a Szilágyságon át a Felvidékig pásztázhatjuk a Kárpát-medence azon területeit, amelyeken magyar ajkú népesség kisebbségi sorsba jutva fordul elő. Régi stílusú népdalaink forrásvidékei ezek a tájak, ahol népzenénknek azon rétegei tárultak fel a hajdani kutatók előtt, amelyekben Bartók és Kodály zenénk legősibb, legeredetibb nyomait fedezték fel, s amelyek megtermékenyítették zeneszerzőként őket. Ennek a „zenei szülőföld"-nek17 a megidézése nemcsak ezért kaphat különös jelentőséget a Bartókról szóló költeményben, hanem azért is, mert a költőnek a kisebbségi létbe szorult

12 Bertha Zoltán: Szövegköziség és sorsjelentés Szilágyi Domokosról, Tiszatáj, 2002. március, 54. old.

13 Cs. Gyímesi Éva: Találkozás az egyszerivel, Kriterion, 1978, 122. old.

14 I. m.: 122. old.

15 I. m.: 76. old.

16 Kallós Zoltán: Balladák könyve, Magyar Helikon, 1974, 68-81. old.

17 Cs. Gyímesi Éva: i. m.: 123. old.

99