Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2017 / 9. szám - Fried István: Ady Endre és a szomszédos irodalmak
innen magyarázható, miért lett A Halál rokonau az Ady-fordítók kedves választása; és általában miért látták Adyt általában a franciákhoz jóval közelebb, mint magyar kortársai. Ezzel a példával jelezni szerettem volna, hogy a továbbra sem mellőzhető kapcsolattörténeti kutatást milyen irányban hiszem továbbgondolhatónak, így az Ady és a szomszéd népek irodalma témakört, mely egyben egy regionális, illetőleg transznacionális irodalomszemlélet körvonalazásához is segíthet. Ennek megvilágítása érdekében térek vissza a bevezetőül idézett megnyilatkozásokhoz. Miroslav Krleza Ady-értelmezése valójában monografikus feldolgozás után kiált. Nemcsak Ady-esszéje14 15 (melyet nem Németh László fedezett fel a magyar olvasóknak16, a Magyar Hírlap 1930-as évfolyamában már Kázmér Ernő beszámolt17, illetőleg Fejtő Ferenc útirajza tudósított)18 tanúskodik Ady-értelmezésének intenzitásáról, hanem Zastave (Zászlók) című regénye is, melynél indulatosabbat, problematizálóbbat, több színben ragyogót nem írtak a magyar századelőről; s nem azért kockáztatható meg ez az állítás, mert akadt, aki kulcsregényként olvasta (Jászi Oszkárt és Lesznai Annát téve meg szereplőknek), hanem az itt felsorolhatatlan Ady-áthallások miatt. Az idézett részletből kitetszhetett, hogy A Duna vallomása mint előszöveg variálódik19, itt és még másutt, több helyen épül az Ady-versre, szétírva, deformálva, közelítve földrajzi reáliákhoz, de az Ady-vers említett látomásosságát is újrafogalmazva szimbolikus helyszínként szolgál az a „táji" környezet, amely a közelebbről meg nem nevezett közös történelem „szemtanúja"; illetőleg amely a dunatáji népek közös útvesztésének és sorsközösségének elbeszélője.20 Ady egyfelől virtuális párbeszéd formában viszi színre a végzetesnek (nem kevés szarkazmussal elbeszélt) megjelenített történetet, másfelől az elbeszélés és a Duna mor- molásából kihallott „titkok" nyelvileg a vallomásnak megfelelő, Krleza elbeszélőjének szavával, elégikus szólamait zendíti, a felsorolások ráolvasásszerű erejével feldúsítva, másfelől elidegenít a maga által intonált hangnemtől (vén róka, csacska részeg, vén folyam-róka), melyben különnemű elemek összegződése juttat el a „Fél emberek, fél nem- zetecskék" sorstörténetéig. A Zastave című regény jó része a világháború előtti utolsó esztendőkben, a csődöt mondó magyar-horvát kiegyezés végnapjaiban, egy/a végidőkben játszódik; rajzát adva nem a „zsákutcás" közös történelemnek, hanem a kiteljesedni nem vagy csupán részlegesen, „ellentmondásosan" tudó modernségnek is. A teljes társadalmakkal és a nem kevésbé teljes irodalmi-kulturális rendszerrel rendelkező szerencsé- sebb-boldogabb országokkal szembeállított dunatáji, fél-nemzeti nyomorúság néven nevezése áttételesen, a sokat látott-megélt Duna elejtett, mintegy odavetett, gúnytól sem mentes mormolásából lesz felfoghatóvá, szinte bizonyossággá; már Adynál sem csupán 14 Itt és a továbbiakban az Ady-verseket az alábbi kiadásban olvastam: Összes versei, szöveggond., jegyz. Láng József, Schweitzer Pál. Szépirodalmi, Bp., 1989, I—II. Az innen vett idézeteket a továbbiakban külön nem hivatkozom. 15 Miroslav Krleza: Madzarski lirik Andrija Ady. = uo: Eseji, Knjiga prva. Zora, Zagreb, 1961, 93-119. Az esszének magyar fordítása a Híd című folyóiratban jelent meg, ezúttal az eredeti szövegre hivatkozom. 16 Mindazonáltal nem lebecsülhető a Németh-tanulmány hatástörténete. Krleza Adyról. = Európai utas. Tanulmányok. Szépirodalmi—Magvető Bp., 689-681. 17 Bori: I. m., elemző módon tárja föl a magyar befogadás állomásait, adatait ugyan részben kiegészítette a magyar kutatás, ám a dolgozat máig megkerülhetetlen. 18 Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás (1937). Magvető, Bp., 1973, 1989, 160-169. Néhány mondat olvasható magyarul az Ady-esszéből. 19 A mottóban idézettekhez vö. még: Zastave II, 191., Zászlók 1, 531-532. 20 Zastave III, 136-137., Zászlók II, 175., Zastave III, 147-148., Zászlók II, 184-185. 80
