Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - „Amikor kiállok a pódiumra, műtárgy vagyok”

tett a regényírásból. Az elsőnek, ugye, az volt a címe, hogy Élhetek az arcodon?, ennek meg az, hogy Vadhús. Tehát a testiség ott is jelen van, de nagyon, ugyanis egy személyt három darabra szabtam, vágtam, hasítottam. Ez a szereposztás továbbra is megmarad. Ugyanaz a három, azonos nevű nő, mint egy megosztott személyiség, továbbra is ők a főszereplői. Most a plazmáról jutott eszembe, hogy ezeket a legújabb dolgokat is beleírjam. Ezek engem nagyon foglalkoztatnak. Például a felhő, a „cloud". Az a rengeteg információ és adathalmaz a világban! Merthogy én is adatokkal foglalkozom magammal kapcsolatban, amikor adatokat kémek tőlem a műveimről. És ez mind fent van egy bizonyos informáci­ós és adatfelhőben, amely behálózza a világot. Ez az egész intemetdolog, a világháló egy iszonyú nagy titok, és különös jelenség számomra. És mindez nagyon érdekel és inspirál. A Főgonosz a készülő regényemben az a megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan Valaki vagy Valami, aki a nők meg az emberek sorsát intézi. Ugyanis találtak utalást a Szentírásban, hogy az emberek meg lesznek bélyegezve, jelet a kezük fejére. Az, hogy meg lesznek jelölve az emberek, ez már az Ótestamentumban is benne van. És akkor mit ad isten? Itt vannak a beépített chipek, minden pont úgy, ahogy meg volt írva. Ez milyen fan­tasztikus téma egy író számára! Pontosan megvan, hogy 666, a nagy gonosznak olyan jelle­ge van, mint most ennek a felhőnek, aki mindent tud, mindent lát, nem megfogható, mint a Cloud. Most nehogy azt higgyék, hogy misztifikálom, de nekem ez egy nagyon jó téma, erről lehet írni. Aktuális, és ott található rólunk minden adat a felhőben. Kezdik beépít­getni a chipeket az emberbe, állatba, meg mindenbe. Ezt miért ne írnám be a regénybe?- Kíváncsian várjuk. A korábban említett Misko Suvakovié több könyvében foglalkozott azzal a megkerülhetetlen tradícióval, amelyet Ladik Katalin költői, prózaírói irányultsága, happeneri, performeri, fluxusművészi, akcióművészi attitűdje kibontakoztatott. Arra az eredményre jutott, hogy esetedben a felforgató potenciált, a másság aszimmetriáit pajzsként sikerült szembeszegezni a bürokratikus követhetetlenségbe belefulladó régebbi, szocialista-realista, és a piaci szabályok dik­tátumától nyögő újabb, átmeneti társadalommal. Maradt még tartalékod ezekből az energiáidból?- Én sosem tudtam, hogy erős vagy bátor vagyok. Sosem gondoltam erre. Engem a körülmények kényszerítenek arra, hogy cselekedjek. Illetve nem kényszerítenek, hanem én eldöntőm, hogy akkor most cselekszem, vagy pedig belefulladok valamibe vagy össze­török. Én mindig fáradtnak éreztem magam, meg fáradt vagyok. De ettől függetlenül az a béka vagyok, aki mindig ki akar mászni valahonnan. Nem tudom, hogy van-e energiám. Ötletem viszont van. A fizikai fáradtság azért jelen van, de azt hiszem, hogy az a lényeg, már ha egyáltalán fontos, hogy csinálok-e valamit, szóval, a lényeg az, hogy kíváncsi maradtam, érdeklődő maradtam. Hiszen amikről az előbb is beszéltem: engem ezek a dolgok érdekelnek. A tudomány érdekel. De úgy, hogy én ezt költői témaként, inspiráció­ként élem át. A technika, a tudománynak az eredményei nagyon érdekelnek. Úgy, ahogy tálalják. De ezt én egy kicsit mindig másként is nézem. Azt, hogy honnan jöttünk, mivé lettünk, ezek a kérdések mindenkit érdekelnek. Hogy mi van odafent, és mi van idelent. És mi van a testünkben. Én azt hiszem, hogy ezek általános témák. Éppen úgy, mint a múlandóság. Tehát nincsen semmi új, amit én csinálnék szerintem. Csak megpróbálom ezeket újra elmondani a magam módján.- A ritualizációval, a női arc elé helyezett pótarcokkal, a bőrre felfestett, felvetített mintázatok­kal, felvitt pluszrétegekkel mintha az egész testi valót transzformálnád. Valamiféle válaszkeresés ez a férfi meg a női státusok korlátozottságára, a heteroszexuális, a homoszexuális, a biszexuális diszpozíciókra?- Inkább ezeknek a problémáknak a keresése vagy megoldása, vagy a válaszoknak a keresése. Mert fiatalkorom óta, amikor kezdtem érezni, látni magamon, hogy nővé 74

Next

/
Thumbnails
Contents