Forrás, 2017 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2017 / 9. szám - Füzi László: A világ változása

Ha esett a hó, bárhonnét, bármikor értek haza, azonnal elindultak szánkózni. Forgalom alig volt, így nem szorultak fel a járdákra, hanem az utcák közepén haladhattak, futott a gyerekekkel a nagy, csöndes hóesésben.

Találtak egy kiöblösödő teret, az utca két házsora egyszer csak eltávolodott egymástól, oda autó nem ment be sohasem, így ott szabadon húzhatta a gyerekeit körbe-körbe, mondja.

Emlékszik, Ágival az első sétájukra hóesésben került sor.

Unokáival is megtette ezeket a köröket.

Amelyikükkel megtehette, azt megszánkóztatta.

4.

Ha a kőrútról a Vacsi közre kanyarodunk, akkor a városrész tengelyén tudunk végigmenni. A kőrúthoz más közvetlen kapcsolódása nincs, a Vacsi köz hosszú csíkként, mintegy tengelyként húzódik keresztül ezen a területen, hogy egy idő után már földúttá változzon át, s Pusztavacs irányába vezessen tovább, a szomszédos Talfája köz Talfája pusztára vezet.

Szeretem ezt is, a történetiségre visszautaló földrajzi neveket, mondom.

A térben nemcsak az út változik, hanem az út mentén álló házak jellege is. Az út bal oldalán, ott, ahol a kőrútról ráfordulunk, a kertészeti főiskolához tartozó szőlőt találunk, a jobb oldalon teniszpálya van, aztán jönnek a házak, az egyik oldalon az újabb építésű polgári házak, a másikon a hagyományosabb családi házak. Park, nagyobb élelmiszerbolt töri meg ezt a rendet az egyik oldalon, a másikon a sorházak következnek, itt lakunk mi is. Aztán egy elképzelt külső gyűrű itteni szakasza következik, majd most már mindkét oldalon családi házak sora. Később tágasabb lesz a tér, a házak is ritkábban következnek, ma már nem annyira tanyákat találunk itt, hanem inkább nagy kerítésekkel, kutyákkal őrzött kúriákat. Az épületeknek ez a szétszórtsága a Kecskemétet északról elkerülő út most átadott szakaszán túl is folytatódik.

Bár a kőrútról közvetlenül csak a Vacsi köz vezet be ebbe a világba, a külső világ felé más kapcsolódási pontjai is vannak, kapcsolódik a régi ötös számú úthoz, a túlsó oldalon a Széchenyiváros panelházai találhatók, s a Ceglédi úthoz is.

Zöld sziget a Vacsi köz, a házak, főképpen a sorházak előtt apró kerteket, elő- kerteket találunk, ezek kapcsán nevezte Pécsi Györgyi a régi, sokat ígérő Kert- Magyarország kifejezés mintájára Előkert-Magyarországnak ezt a teret.

A házak mögötti kert is zöld, gyepet, bokrokat, fákat találunk mindenütt. Vannak itt boltok és kocsmák is, előttük nincs zöld, nincs bokor, előttük gödrök vannak még mindig, ha esik, akkor tócsa van, s sár van, mondom.

Vacs (Öcs) említése 1274-ből származik, a török kor kezdetére mezővárossá emelkedett, a török idők végére elnéptelenedett, pusztává vált, tulajdonosai 140 évig bérbe adták Kecskemétnek legeltetésre. A 19. században újratelepítették, a község a Pusztavacs nevet kapta.

Pécsi Györgyi a Maszkok, terek című könyvemről írta a következőket: „Amikor ... leírja az egyik világ megroppanását, ugyanakkor megírja egy másik születését, megerősödé33