Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 9. szám - Mészáros Tibor: „...az újságírás nem árt az írónak; kitűnő iskola és gyakorlat” (A publicista Márai)
publicistának számít, de valódi írói életformát is él: „Szerzetesi életet élek a magam módja szerint. Pontos napirendem van. Minden reggel van 3 órám, amikor olvasok. Mindent elolvasok. Minden reggel van időm, hogy írjak. Könyvet. Ilyenkor nem vagyok újságíró. [...] Ha megalázó módon kell pénzt keresnem, akkor munkaképtelen vagyok. Ezért nem írok színházaknak. [...] Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott."96 Az érett publicistáról írja Ligeti Ernő: „Márai kitűnő megfigyelő, azaz észrevesz olyan halk részleteket, füle felfog olyan fél és negyedhangokat, amelyek más írónak elkerülik a figyelmét. Lehet viszont, hogy - szándékosan vagy szándékolatlanul - figyelmen kívül hagy olyan tüneteket, amelyeket más írók legelsősorban tartanak lényegesnek. Márainak látása azonban minden más írótól különbözik és mi ezzel tisztában vagyunk írásai legelső sorainál, amelybe beleolvasunk. Különleges légkör, különleges világ, különleges emberek... "97 Külföldről való hazatérése szükségszerű: magyar író akar lenni teljes egészében. Bálint Jenő visszatekintő kérdésére („Miket írt?") ezt feleli 1933-ban: „Aktualitásokat. Caillaux beszélt, erről írtam. Ötven sort. Lindbergh megjött, erről is írtam. Sohasem riportot. Nem az eseményt írtam meg, hanem azt, amit bennem mindenkor kiváltott. Ezt vakon csináltam. Egy napon kezdtem öntudatosan írni. Ettől a perctől kezdve nem bírtam a német sajtóban egyetlen írást sem elhelyezni. Ekkor kezdtem magyarul írni. Rájöttem arra, hogy másképp, mint az anyanyelvén, író nem írhat... Ezért jöttem haza."98 Legtermékenyebb írói korszaka a 30-as évekre esik. Ekkorra tárcaíróként karakteres egyéni látásmód és életábrázolás, az irónia panaceaszerű alkalmazása és a magyar nyelv mesteri fokú használata jellemzi. Lapjában számtalan műfajban csillogtatja meg érzékenységét, tudását, és nem különösebben válogat a megírt témák között sem: hajlékony stílusa és aktualizáló mondanivalója bármit ad tolla alá, hihetetlen felkészültségről és érettségről ad tanúbizonyságot. E tengernyi publicisztika99 Márai többféle arcát mutatja. „Minél kurtábbra fogja mondanivalóit, annál zseniálisabb. Egy lírai ötlet gyors fölvillanása indítja meg benne az alkotás villanyos áramát, és mire a második újsághasáb végére ért, az áramkör már be is zárul. Impresszionista, akinek gyorsan, azonmód, a perc hevében kell dolgoznia, olyan író, aki »az újságírás lázában« dolgozik. Márai legkiválóbb műfaja valóban az a naponként jelentkező újságcikk, amelyben az életnek egy piciny és jelentéktelen tünetét forgatja meg minden oldalról, fotomontázsszerűen, a képek huszonnégy pillanatnyi fölvételében, egy hajlékony hegedűjáték minden fekvésében."100 E sokféle arc közül villantunk fel néhányat, mindössze érzékeltetni akarván az említett sokszínűséget. Elsőként az ironizáló, álfreudista író portréját, aki szinte csevegő stílusban oktatja olvasóit. „Az iszákos európai ember elcsodálkozva kérdi, hogyan lehetséges, hogy a gazdag, polgárainak magas életstandardot juttató puritánhírű, s nem utolsósorban szárazba tett Amerikának ilyen megdöbbentően magas a bűnözési statisztikája? Eddig csak azt hallottuk, hogy az alkohol roncsol és bűnbe visz. Tegyük fel, hogy ez igaz; de Amerika, mióta nem iszik alkoholt, pontosan még egyszer olyan szorgalmasan bűnözik, mint mikor nap nap mellett leszopta magát. (...) Az ember beleszomjazik, ha elgondolja és után érzi azt a szomjúságot, amely tagadhatatlanul kínozta a prohi- bíció első idejében az amerikai polgárt - én akkoriban Berlinben bámulgattam ezt a szomjúságot, a prohibíció első hónapjait követő időkben - bámultam és csodálkoztam, ahogy a jenkik Hamburgból 96 Bálint Jenő: Márai Sándor. = A Reggel, 1933. máj. 29. 22. sz. 12. 97 Ligeti Ernő: Márai Sándor. = Pásztortűz, 1938. febr., 2. sz. 86. 98 Bálint Jenő i. m. 99 Az Újságban évek során 1650 cikke jelent meg... 100 Ligeti Ernő i. m. 87. 78
