Forrás, 2016 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2016 / 7-8. szám - „Mostanában megtanultunk álmodni a jövőről” (Ailer Piroskával Rigó Róbert beszélget)
- Amikor a két céggel elindult ez a történet, akkor nagyon hamar sikereket értünk el. Siker alatt elsősorban azt értettük, hogy a két cég által meghirdetett 25 vállalati helyre több mint 300-an jelentkeztek. Ez részben kommunikációs siker volt, tehát sikerült nyilvánosságot adni a képzésnek, részben pedig azt mutatta, hogy van a diákok részéről egy igény, szülői igény, egyfajta társadalmi igény arra, hogy az a fiatal, aki éppen még a pályaválasztáson töri a fejét, ne csak a felsőoktatási intézményt lássa maga előtt, hanem egy életutat, karrierlehetőséget is, hogy lesz munkahelye, és hogy a tanulásnak valós munkaerőpiaci relevanciája van. A mai napig ez a kulcsa a duális képzésnek. A kezdeti sikereknek köszönhetően később nálunk is jelentkeztek cégek, hogy szeretnének duális partnereink lenni, és aztán elindult egy országos érdeklődés is. A többéves gondolkodás és tapasztalatok eredményeként nagyon sok mindent el tudunk mondani, kvázi meg tudunk tanítani az érdeklődőknek, a vállalatoknak, a felsőoktatási intézményeknek, és gyakran a kormányzati szereplőknek is. A duális felsőoktatás országos szintre bővítése 2015 szeptemberétől indult, és ma már mintegy 200 cég biztosan részt vesz benne. Sok kérdés van még, velünk együtt ők is tapossák tovább azt az utat, amin mi annak idején elindultunk. Sok mindent kell még megtanulni, mert a felsőoktatásnak is tanulnia kell a vállalati világot, a vállalati világnak is tanulnia kell a felsőoktatást, tehát nem olyan egyszerű a feladat. Vannak már nagyon szép eredmények, a Magyar Rektori Konferencia éppen mostanában gyűjti az ezzel kapcsolatos véleményeket, tapasztalatokat. Van sok pozitív visszajelzés is, de vannak kérdések is, amelyekben próbálunk segítséget nyújtani. Nagyon sokan érkeznek hozzánk vendégek, érdeklődők, akik hozzák a kérdéseiket, részt veszünk konferenciákon, workshopokon, nagyon sok helyre hívnak bennünket ezzel kapcsolatban. Az a modell, amit kidolgoztunk és elindítottunk, az egyfajta etalonnak számít még most is. A cégek száma közben nálunk 40-re növekedett, ami házon belül is felvet rendszeresen kérdéseket, főként azt, hogyan lehet ennyi céggel jól kommunikálni, hogyan lehet az ő véleményeiket becsatornázni, hogyan lehet a hallgatói visszajelzéseket összegyűjteni, a visszajelzésekkel hogyan lehet csiszolni, tovább finomítani a modellt. A hallgatóktól is kapunk sok jó visszajelzést, de sok hasznos kritikát is.-Az idén, 2016-ban végzett az első duális képzésben részt vevő évfolyam. A Kecskeméti Főiskolán most már több szakon, minden évfolyamon beindult a duális képzés. Mik a tapasztalatok a végzősökkel kapcsolatosan, mennyire vált be az az elképzelés, hogy a hallgatók azoknál a cégeknél fognak elhelyezkedni, ahol gyakorlaton voltak?- A hallgatók döntő többségére ez így igaz. Az első évfolyam többsége megszerezte a diplomát, és a duális partnernél helyezkedett el. Van, aki nem, mert mindig van kivétel. Van, aki még nem végzett, majd most nyáron fog, mert mesterszakon szeretne továbbtanulni szeptembertől, és így addig is megmarad a hallgatói jogviszonya. Ezzel is foglalkoznunk kell, mert még nincs kitaposva, hogy mesterszakon hogyan folytathatja tanulmányait a nálunk duális képzésben részt vevő hallgató. Kellően tehetséges, okos fiatalok kerültek be a képzésbe, és látnak maguk előtt egy pályaképet, természetes, hogy szeretnék a mesterszakot is elvégezni. Van, aki külföldre készül mesterszakra, kinézett magának egy német 111